A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

is visszafogható, mert gáz alapon, más módon meg lehet oldani az energiaellátást. Gyakorlatilag tehát ott tartunk ma, hogy néha az emberek saját magukkal sem értenek egyet, néha az egyes emberek állásfoglalását nem az befolyásolja, hogy mit tud, vagy mit lehet, hanem hogy mit várnak el tőle azok, akik vele szemben állnak. Világos, hogy itt egy jó programra és együttműködésre van szükség. Ehhez én fontosnak tartom, hogy pártértekezlet legyen. Egyáltalán nem vagyok arról meggyőzve, hogy ha novemberben lesznek a választások, akkor elég szeptemberben pártértekezletet tartani, mert ma nem elég két hónap a választásokra való felkészülésre és a választások megnyerésére. Én előbbre hoznám a pártértekezletet, amelynek két feladatot adnék: az egyik egy gazdasági kibontakozási irányelvtervezet, a másik pedig a választásokra való felkészülés. Nekem nagyon tetszik a pártválasztás elgondolása, de csak a pártkongresszussal összefüggésben. Tudniillik az a furcsa helyzet, ha mi most májusban hozunk egy határozatot, hogy pártválasztás lesz, akkor a párt gyakorlatában bevezetünk egy olyan fajtájú, új, demokratikus, szimpatikus módszert, amelynek az alkalmazásáról elfelejtjük megkérdezni a párttagokat. Mert ha május végén hozunk egy határozatot, hogy június 10-én pártválasztás, akkor nincs időnk először megkérdezni a pártszervezeteket és a párttagokat, hogy akarjátok-e, hanem utasítani fogjuk őket, hogy tessék június 10-én választani. Szerintem ez egy olyan téma, olyan korszerű, új módszer, amit csakis a kongresszushoz szabad kapcsolni. Azért is fontosnak tartom ezt, mert nem javaslom, hogy a pártértekezleten szándékosan, tervszerűen, nagy személyi változások legyenek. Tessék végiggondolni: 1988 májusában, két évvel a kongresszus után, vagy három évvel a kongresszus után új pártvezetőséget választunk, 1989 áprilisában átalakítjuk ezt a pártvezetőséget, új Politikai Bizottságot választunk, és két hónap múlva újat akarunk megint választani? Ezzel nem erősítenénk, hanem gyöngítenénk magunkat; kiegészíteni, cserélni, személycseréket végrehajtani mindig lehet. El tudom képzelni, hogy — magamat is beleértve, a Katona elvtárs célzására utalok — a korosztály néhány tagja megváljék a központi bizottsági tagságától, hogy helyünkbe fiatalok, energikusak, kezdeményező emberek kerüljenek. Grósz elvtársnak föltette már valaki a kérdést, hogy ő a saját személyét illető elképzelést május végére tette-e. vagy későbbi időpontra. Én teljesen világosan úgy értettem, ő azt mondta, ha június 10-én pártválasztás van, akkor május végén bejelenti, hogy nem kívánja magát főtitkárnak, sőt ha jól értettem, központi bizottsági tagnak sem jelöltetni. Hadd tegyem hozzá ehhez a véleményemet. A teremben ülő mindenkinek jogában lenne egy ilyen esetben május végéig bejelenteni, hogy nem akar KB-tag lenni, vagy nem akar funkciót viselni. A főtitkárnak ehhez nincs joga. A főtitkárnak vállalni kell az elmúlt év nehézségeinek, bajainak az ódiumát. Megteheti, hogy a Központi Bizottság valamelyik ülésén bejelenti, kéri a fölmentését, de nem egy pártválasztás előtt, egy ilyen kollektív megnyilatkozásban kellene bejelentenie, hogy meg akar válni ettől a funkciótól. Nem lehet a főtitkári funkcióval játszani. Azt be kell tölteni három évig, négy évig, vagy egy év tapasztalatai után vissza lehet benne lépni, de nem a véletlenre kell bízni, nem egy új módszer alkalmazásával kell összekapcsolni, hogy marad-e valaki főtitkár nálunk, vagy sem. Tehát a javaslatom lényege: pártértekezlet nem személyi változások céljával, hanem gazdasági irányelvek, választási program kidolgozásával. Választásokat novemberben, és novembert megelőzően elfogadni a választási törvényt, az Alkot833