A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

véleményével juttatja kifejezésre a tömegkommunikációs szervezetek munkájáról alkotott kedvezőtlen értékítéletét. A politikai versenyhelyzet kialakulása során a magyar sajtó sok esetben nem hogy segítene, hanem még ártó módon zavart is okoz — fogalmazzák meg sokan. A leleplezés, az olcsó népszerűség hajhászása megyénkben is több témát és embert „maga alá gyűrt" — nem egyszer (lásd pl. Tokaj, Aradi Mária esetét) érdemtelenül meghurcoltatva „áldozatait". Ezeket a szélsőségeket leszámítva tény viszont, hogy sokkal jobb a sajtó, mint korábban bármikor. Az előterjesztés nem vállalja fel elég markánsan a sajtószervek minősítését, különösen feltűnő az MTV és a Magyar Rádió megítélésének visszafogottsága. A megyei pártlapokról: (10. oldal 4. pont) Megállapítja, hogy „szakmai, politikai, anyagi szempontból egyaránt a központi lapoknál hátrányosabb helyzetben dolgoznak" — és ezzel befejezettnek is tekinti a témát. — Ezt a témát ilyen röviden nem szabad elintézni. — A Lapkiadó Vállalat megyei szerveződése egy idejét múlt, ma már fékező struktúrát jelent; mi lesz, mi legyen vele? Erről sem kellene hallgatni. — Mit jelent az, milyen változtatásokat hoz magával: „a munkáltatói jogokat az MSZMP megyei bizottságai gyakorolják" a megyei pártlapok esetében. (11. oldal) — A lapalapítók, főszerkesztők és újságírók felelősségét és megoldatlan finanszírozási rendszerét hogyan, milyen elvek alapján kívánja tisztázni az MSZMP? (3. oldal 3. pont.) Újra kell fogalmazni a politikai profilú pártlapok káderhelyzetének feltételeit, kritériumait: pl.: — más pártok tagjai lehetnek-e újságírók az MSZMP lapjánál? Erre a szóbeli bevezető részben választ adott. Miszerint más felfogású személyek is dolgozhatnak. De gondolom írógépen a lapgazda követelményét kell teljesíteni. Ennek vállalásával lehetséges. 10. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT L. Grósz Károly [s. k. aláírás] POLITIKAI BIZOTTSÁGA KB/128. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A POLITIKAI RENDSZER REFORMJÁNAK NÉHÁNY IDŐSZERŰ KÉRDÉSÉRŐL (tervezet)* 1. Pártunk történelmi jelentőségű feladat valóra váltását, a demokratikus szocializmus új, magyar gyakorlatának kialakítását tűzi céljául. Az MSZMP 1988. májusi országos értekezlete megnyitotta a gazdasági és politikai reformok átfogó, következetes megvalósításának útját. A politikai rendszer mélyreható változására azért van szükség, mert jelentős eredményeink, az ország modernizálásában elért történelmi haladás ellenére az elmúlt egy-másfél évtized során fokozatosan gazdasági-politikai és erkölcsi válság alakult ki hazánkban. Ennek oka a világgazdaság robbanásszerű átalakulása által kiváltott új helyzethez való alkalmazkodásunk elmaradásában is megjelölhető. 1956 után a korszerűsödő politikai rendszer sem volt képes megakadályozni a szubjektív eredetű, hibás gazdasági döntéseket, a párt és az állam közötti felelősség összemosódását. Ez hozta élesen felszínre a szocializmus eddigi társadalmi-politikai rendszerének működési elégtelenségeit. Az alkalmazott modell — mely jelentős modernizációs folyamatok elősegítője volt — kimerítette tartalékait, sok vonatkozásban hibásnak bizonyult. Az új helyzethez való igazodás hiánya megtörte az életviszonyok jelentős javulásának két évtizedes folyamatait, visszaeséshez, ebből adódóan növek* Megjegyzések: 1. A kihagyásra javasolt szövegrészeket zárójelbe tettük. 2. A kiegészítésre vonatkozó javaslatokat aláhúzással jelöltük. 692