A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

— A szerkesztőség belső szervezetét az új feladatokhoz és követelményekhez kell igazítani. Meg kell valósítani az erők ésszerű koncentrálását, a rovatok működési és feladatkörének újraszabályozását, az elkülönülés feloldását, az együttműködés erősítését. — Szervezetté kell tenni a kapcsolatot a párt központi és területi szerveivel, vezetőivel és munkaapparátusaival. — A lap tartalmi színvonalának javulásával és formai technikai megújulásával összhangban — a kiadó terjesztői munkáját is javítva — el kell érni az előfizetők és az olvasók számának stabilizálását, majd fokozatos növelését. 2. A Társadalmi Szemlének, elméleti jellege erősítésével, a jelen időszak politikai-gazdaságiideológiai útkeresését kell segítenie. Ez az eltérő álláspontok iránti nyitottságot, a különböző vélemények ütköztetését, a formálódó szocialista piacgazdasági-társadalmi modell belső összefüggéseinek bemutatását, a fő folyamatok elméleti leírását, értékelését feltételezi. Ebből következően szélesebb fórumot kell nyitnia a társadalmi mozgások, az érlelődő gondolatok számára, a napi politikai kérdésektől a taktikai politikai szinttől eltávolodva, tágabb összefüggésekben dolgozva fel témáit. — A Társadalmi Szemle a jövőben gondolatébresztő, a valóság sokszínűségét megjelenítő, érveket, vitákat közvetítő, a döntések előkészítéséhez hozzájáruló folyóirat legyen. — Közvetítse a Társadalmi Szemle a magyar és a nemzetközi szellemi élet elméleti-ideológiai vitáit. A lap legyen kritikus és önkritikus; műfajaiban, téma- és szerzőválasztásában sokoldalú. — A folyóirat sajátos eszközeivel vegye ki részét a szocialista építés tapasztalatainak elemzéséből. Kapjon lehetőséget arra, hogy a párt irattárának eddigi kiadatlan elméleti jellegű dokumentumait elsőként közölje. — A Társadalmi Szemlének nyitottabbá kell válnia a világban zajló folyamatok iránt, fokozottabban hozzájárulva a baloldali gondolkodás progresszív eredményeinek hazai terjesztéséhez. Ennek érdekében a Társadalmi Szemle a pártközi kapcsolatokon túl is tartson fenn, illetve teremtsen kontaktust baloldali elméleti műhelyekkel, folyóiratokkal és szerzőkkel. — A szerkesztőbizottság összetétele a profil módosulásával az elméleti jelleg erősödésének megfelelően változzék. A szerkesztőbizottság tagjai különböző generációkat reprezentáló, tekintélyes elméleti szakemberek legyenek. Módosuljon a folyóirat alcíme a következőre: „Az MSZMP elméleti folyóirata". 3. Az MSZMP Új Fórum címmel indítson új folyóiratot, amely politikai orgánumként képviseli a párt politikáját. Elsőrendű célja, hogy meggyőző formában, közvetlen kifejtés mellett a különböző nézetek szembesítését is vállalva hasson a közvéleményre. A szerkesztőségi műhelymunka fő eleme a partnerek érveiből okulni is tudó, higgadt, de nyílt és elvhű vita legyen. A párt álláspontjától eltérő politikai koncepciók kritikai elemzése mellett a szerkesztőség fordítson gondot a párton belüli vitakérdések tisztázására, segítse a konszenzus megteremtését, a döntések előkészítését. A lap célközönsége ne csak a politizáló párttagság, hanem a szövetségi politikánk által befolyásolható pártonkívüliek széles köre legyen. A szerkesztőség törekedjen a kör tágítására. Keresse a kapcsolatokat a baloldali társaságokkal, mozgalmakkal, segítse elő erőik összefogását és azt, hogy az MSZMP befolyásolási övezetében működjenek. Fordítson fokozott gondot arra, hogy ne csak a pártvezetéstől a tömegek felé közvetítse az információkat, hanem (levelezési rovat mellett más formákban is) a fordított irányú információáramlást hasonló mértékben szolgálja. A szélesebb közönségkör igényeinek megfelelően a folyóirat publikációi fokozottan közérthetőek, olvasmányosak legyenek. A lap 1989 májusától, kéthetenként jelenjen meg. 4. A párt területi befolyását meghatározó módon erősíthetik megyei lapjai. Ezek a lapok összességükben a Népszabadságnál nagyobb példányszámban jelennek meg, jelentős tömegbefolyást biztosítanak az MSZMP-nek. E lapok azonban szakmai, politikai és anyagi szempontból egyaránt a központi lapoknál hátrányosabb helyzetben dolgoznak. A megyékben és a városokban elsősorban a helyi lapot olvassák, ezért fontos, hogy a párt megyei sajtója hitelesen számoljon be politikánk országos folyamatairól, egyszersmind a helyi politikai közélet igényes közvetítője legyen. Célszerű megvizsgálni e lapok korábbi terjedelmének visszaállítását, illetve a további növelés lehetőségeit. A megyei kiadók és a szerkesztőségek, gazdasági lehetőségeik mértékében, maguk tegyenek javaslatot a terjedelembővítésre, annak ütemezésére és a felhasználható forrásokra. A megyei pártlapok az országos és a helyi nyilvánosság egyidejű kifejezői. Ennek a kettősségnek a lap irányítási rendszerében is tükröződnie kell. A munkáltatói jogokat az MSZMP megyei bizottságai gyakorolják. A lapok ily módon a megyei pártvezetés fontos politikai eszközei, ugyanakkor az MSZMP megyei orgánumai. A Központi Bizottság befolyását, a párt megyei sajtójában a kapcsolatok 683