A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

3. sz. függelék MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT POLITIKAI BIZOTTSÁG JAVASLAT a Központi Bizottság állásfoglalására a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről A magyar sajtó struktúrája és működése a májusi pártértekezlet óta erőteljesen változik. A nagy hatású tömegkommunikációs eszközök — elsősorban a rádió és a televízió — nyilvánosságot biztosítanak az időszerű társadalmi folyamatoknak, közvetítve az eltérő nézeteket, teret adva mozgalmak, egyesületek véleményének. Erősödött a sajtó feltáró, leleplező, kritikai jellege, élesebbé vált a hangvétele, nemcsak a társadalom kialakult válságtüneteivel, hanem egész szocialista fejlődésünkkel kapcsolatosan. Mindez összefügg azzal is, hogy különböző politikai színezetű sajtóorgánumok jelentek meg. Egészében sokrétűbbé vált a sajtó szerkezete. Ez az átalakulás annak következménye, hogy a társadalom politikai-ideológiai, illetve érdektagoltsága a sajtóban is nyíltabban kifejeződik. Ez a helyzet egyszersmind az átmenetiség számos olyan ellentmondását is magában hordozza, amelyek az utóbbi időben megfogalmazódó politikai törekvésekkel, a sajtó működésének új jelenségeivel, nemegyszer azonban a működési zavaraival kapcsolatosak. Értékelve az 1988. májusi pártértekezlet óta eltelt időszak jellemző vonásait, a jelenlegi átmeneti helyzetet, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szükségesnek tartja, hogy megfogalmazza sajtópolitikájának fő elveit, a pártsajtó irányításával kapcsolatos feladatait. 1. Sajtópolitikájában az MSZMP mind a saját tulajdonú, mind a nem saját tulajdonú orgánumok esetében határozottan érvényesíti a politikai nyilvánosság szerepéről vallott nézeteit, törekvéseit. Politikáját a társadalmi nyilvánosság előtt fogalmazza meg, s vállalja a közvélemény kritikáját, annak tartalmáról. A nyilvánosság fórumain alakítja a szövetséget a politikai erőkkel; e színtéren is megmérkőzik a társadalom szocialista fejlődését hátráltató politikai szándékokkal. Politikai gyakorlatában, mozgalmi működése során tiszteletben tartja mindazoknak az erőknek és politikai tényezőknek a jogát a nyilvánossághoz, amelyek az alkotmányosság keretei között fogalmazzák meg nézeteiket, így kívánják érvényesíteni érdekeiket. 2. A sajtó szerepe közismerten meghatározó a társadalom információellátásában, a közvélemény formálásában. A májusi pártértekezlet óta fordulat történt: a sajtó sokszínűbbé vált, a különböző nézetek, vélemények nyilvánosan megjelennek. Verseny bontakozott ki a sajtóorgánumok között az információk megszerzéséért és közreadásáért. Mindennek nyomán jelentősen javultak a hiteles tájékoztatás feltételei. Megmutatkozott, hogy a magyar újságíró-társadalom túlnyomó része elkötelezett a nemzet jövője, a társadalmi haladás iránt. A sajtó azonban orientációs zavarokkal is küszködik. A lapalapítók egyelőre nem tudtak, esetenként nem voltak képesek igazodni az új tájékoztatási helyzethez, s nem érvényesül eléggé elvi, politikai irányító-orientáló szerepük. Sok szerkesztőség nem működik valóságos újságírói alkotóműhelyként. Hatnak még a korábbi sajtóirányítás negatív következményei: a bizonytalanság, a bizalmatlanság, a sértettség. A megváltozott helyzetben nem vált kellőfen széles körűvé az az újságírói szemlélet, amely a megnövekedett felelősséget az újságírás társadalmi következményeivel szorosabb összefüggésben értelmezi. Nem működnek megfelelően az újságírói közélet fórumai sem. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai eszközökkel kívánja támogatni, ösztönözni a sajtó megújulási folyamatát. Ebben kedvezőnek tart minden olyan lapalapítói, szerkesztőségi, újságírói, műGrósz Károly [s. k. aláírás] KB/126/b. 680