A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

13.4. A tanács pénzügyi-vagyoni alapjai A tanács megállapítja saját tervét és költségvetését. Bevételeivel a törvényben előírt módon szabadon gazdálkodik. A tanácsi önkormányzatokat az egységes tanácsi pénzalap bevételi forrásaként a jogszabályok szerinti felelősségükkel arányos pénzeszközök illetik meg, melyek egy részét helyi adók és más helyi bevételek biztosítják; ezeket — a pénzügyi törvény keretei közt — a tanácsi önkormányzatok önállóan határozzák meg. A tanácsoknak juttatott központi állami támogatás többségét normatív módon indokolt elosztani akként, hogy a tanácsok és érdekképviseleti szerveik ezzel kapcsolatban előzetesen véleményt nyilváníthassanak. Ha a tanácsoknak központilag új feladatot írnak elő, akkor gondoskodni kell a feladat ellátásához szükséges összes feltételről. A tanácsok és az általuk feljogosított szervezetek — a törvény keretei között — önállóan gazdálkodnak az önkormányzati tulajdonnal, azt az önkormányzati feladatok megvalósítása érdekében hasznosítják, s e tevékenységért felelősséggel tartoznak. (É közösségi tulajdoni forma esetén a tulajdonjog alanya nem a tanács, hanem — ha a tulajdoni reform megvalósul — az érintett település lakossága.) 13.5. A népképviseleti, valamint a kormányzati szervek és tanácsok kapcsolata A központi népképviseleti szervek jogszabályokkal irányítják a tanácsok önkormányzati tevékenységét, valamint — a központi államigazgatási szervekkel együtt — a tanácsi végrehajtó szervek hatósági jogalkalmazását és felügyeleti munkáját. Az Országgyűlés a törvényben előírt rendkívüli esetekben feloszlathatja a tanácstestületet, és az új választásokig központi biztost rendelhet ki. A tanácsi tevékenység feletti egyedi felügyelet eszközeit, továbbá a felügyeletet gyakorló szervek körét és eljárást külön törvény határozza meg. A tanácsok önkormányzati tevékenysége tekintetében csak jogszabálysértés miatt hozható felügyeleti intézkedés. 13.6. Az önkormányzati jogok bírósági védelme Az Alkotmány újraszabályozása során jelentősen bővülő bírósági út lehetőségeit indokolt megnyitni az önkormányzati jogok védelme terén is: a) A törvényességi felügyeleti szerv a tanácsrendeletet illetően rendelkezzék a figyelemfelhívás jogával, s ha a figyelemfelhívásnak nem tesz eleget, az Alkotmánybírósághoz fordulhat. b) Az önkormányzat a bírósághoz (közigazgatási bírósághoz) fordulhasson a felügyeleti hatóságok jogszerűtlen intézkedései ellen. c) A törvényességi felügyeleti szerv a helyi tanácstestület által jogszerűtlenül kiírt vagy lefolytatott népszavazás eredményét az Alkotmánybíróság előtt támadhassa meg. d) Alkotmánybíróság döntsön az önkormányzat és más állami szervek közt felmerült hatásköri vitákban. 14. A választójog elvei A választási szabályok alkotmányi rögzítésére kétféle megoldás jöhet szóba. Jelenleg az Alkotmány „A választás alapelvei" cím miatt, különálló fejezetben foglalja össze a választásra vonatkozó valamennyi alkotmányos szabályt. Ez az egyik változat. Elképzelhető az a megoldás is, hogy a választási alapjogokat nem összevontan, hanem az Alkotmány szerkezetét követve az állampolgárok alapvető jogainál, illetőleg a képviseleti rendszer szabályainál helyezzük el. Mivel az alkotmányozó munka egyik fő elve az emberi — és ezek között az állampolgári — alapjogok kiemelése, és ezen alapjogok közül a választójog az egyik legfontosabb, ezért indokoltabb az utóbbi megoldás megvalósítása. Ennek megfelelően e helyen a választási rendszernek csak — az állampolgári jogok között elhelyezendő — közös szabályait ismertetjük. Az országgyűlési, illetve a tanácsi választások alkotmányos szabályaira vonatkozó javaslatainkat az említett előző fejezeteknél helyeztük el. A választási rendszer alapvető szabályai között kell kimondani: a) minden nagykorú magyar férfi és nő választó és választható; 431