A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

62. Az országgyűlési választások Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban az Alkotmányban rendelkezni kell a mandátum elnyerésének módjáról. Ennek elképzelhető választójogi megoldása többféle lehet: a) Az országgyűlési képviselőket egyéni választókerületekben jelölik és választják. b) A képviselőket lista alapján választják, ez történhet országosan egy listán, illetve megyei, esetleg helyi listákon. c) A harmadik változat az előző két forma különböző kombinációja lehet. Az Alkotmányban szükséges még szabályozni a mandátumvizsgálattal, illetőleg az összeférhetetlenséggel kapcsolatos kérdéseket és választási ciklus időtartamát. A mandátumvizsgálatot illetően fenntartható a mai rendszer, ez esetben a képviselői megbízás szabályszerűsége felől a mandátumvizsgáló bizottság dönt. Másik megoldásként szóba jöhet jogorvoslat biztosítása az Alkotmánybíróságnál. Ez utóbbi változatot javasoljuk. 6.3. Az Országgyűlés hatásköre A korábban kifejtettek szerint alapvető rendező elvnek kell tekinteni, hogy az Országgyűlés kizárólag az Alkotmány által számára biztosított hatáskört gyakorolja, s nem vonhatja el más szervek — így pl. a Minisztertanács — alkotmányos hatáskörét. Ennek megfelelően a jelenlegi tényleges és jogi helyzethez képest bizonyos vonatkozásban az Országgyűlés hatáskörének bővítése, más vonatkozásban viszont szűkítése látszik indokoltnak. Az Országgyűlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Annak érdekében, hogy ez a szerepe maradéktalanul érvényesüljön, az Alkotmányban rögzíteni kell a törvényhozási tárgyakat, vagyis azokat az életviszonyokat, kérdéseket, amelyekrőt elsődlegesen csak törvény rendelkezhet, továbbá ezek közül is szükséges kiemelni azokat a tárgyköröket, amelyekben alkotmányerejű törvény megalkotására kerül sor. (A törvényhozási tárgyakra vonatkozó javaslatunkat a 3. számú függelék tartalmazza.) Ugyanakkor az új Alkotmány elfogadását indokolt népszavazás körébe utalni, s megfontolandó ugyanez az Alkotmány átfogó jellegű, azaz nem egy-egy fejezetet vagy egyes rendelkezéseket érintő módosítását illetően is. A szűkebb körű alkotmánymódosítás — a minősített többség fenntartása mellett — megmaradna az Országgyűlés hatáskörében. Az Országgyűlés dönt a legfontosabb állami tisztségek betöltéséről, így az Országgyűlés választja meg: a) az Országgyűlés elnökét, alelnökeit, jegyzőit, b) az országgyűlési bizottságok elnökét, titkárát és tagjait, c) az Alkotmánybíróság elnökét, elnökhelyettesét és bíráit, d) a miniszterelnököt (esetleg a Kormány tagjait is), e) a Legfelsőbb Bíróság elnökét, j) a legfőbb ügyészt (az ügyészség jogállására vonatkozó megoldási módtól függően), g) az állampolgári jogok szószólóját (az erre vonatkozó változat elfogadása esetén), h) a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökét, elnökhelyettesét és tagjait, íj a Magyar Nemzeti Bank elnökét. A jelölések rendjére vonatkozó részletes javaslatunkat a 4. számú függelék tartalmazza. E javaslatnak része, hogy a minisztertanács tagjait ne egyenként, hanem mint testületet, bizalmi szavazás formájában válassza meg a Parlament. Az Országgyűlés a törvényalkotás és a személyi kérdésekben való döntés feladatain túl meghatározza a társadalom- és gazdaságpolitika fő irányait, ellenőrzi a kormányzati tevékenységet, ellátja a nemzetközi kapcsolatokban a legfontosabb feladatokat, illetőleg szükség esetén népszavazást rendel el. (Az e körbe tartozó részletes javaslatainkat az 5. számú függelék tartalmazza.) 64 Az Országgyűlés működése Az Országgyűlés működésével kapcsolatban az Alkotmányban a legalapvetőbb garanciális szabályokat indokolt megállapítani. így rögzíteni kell: a) az Országgyűlés megbízatásának idejét, a megbízatás meghosszabbításának, illetve lerövidítésének (feloszlatásának) eseteit; b) az Országgyűlés ülésszakainak és üléseinek rendszerét; 419