A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Az élethez való alkotmányos jog alapján megfontolandó annak kinyilvánítása, hogy e joggal a halálbüntetés alkalmazása nem egyeztethető össze. 4.2. A szabadságjogok Az Alkotmány a szabadságjogok körében ismerje el minden ember jogát a) a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; b) a sajtószabadsághoz és a véleménynyilvánítás szabadságához; c) a békés gyülekezéshez; d) ax egymással való szabad társuláshoz (egyesüléshez, szakszervezet alakításához); e) nemzeti, vallási, nyelvi kisebbséghez tartozáshoz; f) a tudomány és a művészet szabadságához; g) a közérdekű információkhoz való hozzájutáshoz; h) a tartózkodási hely szabad megválasztásához (a lakóhely megválasztásához, a kivándorláshoz, valamint a hazatelepüléshez); i) a tulajdonhoz és az örökléshez; j) a házasságkötéshez; k) jogsérelem és/vagy érdeksérelem esetében a bírósághoz vagy más hatósághoz forduláshoz és jogorvoslathoz; l) a politikai, nemzeti, nyelvi, vallási és feji okokból történő üldöztetés esetén menedékjog kéréséhez. 4.3. A gazdasági, szociális és kulturális jogok Az Alkotmány a gazdasági, szociális és kulturális jogok körében ismerje el minden ember jogát a) a munkához, a foglalkozás, a munkahely szabad megválasztásához; b) a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez, a sztrájkhoz; c) a pihenéshez, szabadidőhöz; d) az állami ellátáshoz öregség, betegség, munkaképtelenség és munkanélküliség esetén; e) a testi és lelki egészséghez; j) az emberhez méltó környezethez; g) a család védelméhez; h) az oktatáshoz és a művelődéshez; i) a kulturális életben való részvételhez; j) a tudományos, művészeti alkotás védelméhez. 4.4. Az állampolgári jogok Az Alkotmány — Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 15. cikke alapján — mondja ki a leszármazási elv főszabálya és a területi elv kisegítő szabálya alkalmazásával a jogot a magyar állampolgársághoz, továbbá az állampolgárság megváltoztatásához, és mondja ki az állampolgárságtól való önkényes megfosztás, valamint a magyar állampolgár Magyarországról való kiutasításának tilalmát. Az állampolgárságra vonatkozó alapelvek után az Alkotmány ismerje el minden magyar állampolgár jogát a) a közügyekben való részvételre; b) a közszolgálat vállalására, közhivatal viselésére; c) a választójogra; d) külföldön a Magyarország által nyújtott védelemre. 4.5. A nemzetiségi jogok A nemzetiségi jogok a hazánkban élő, valamilyen nemzetiséghez magukat tartozónak valló magyar állampolgárok olyan egyéni, illetve kollektív jogosítványai, amelyek őket a többi, Alkotmányban biztosított emberi és állampolgári jogon felül megilletik. 416