A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

Egységes képviseletre van szükség ahhoz, hogy az emberek a sokféle szervezet és szervezkedés közepette a fő kérdésekben megfelelő egységes iránymutatást kapjanak a párttól, hogy a hadilábon álló bizalmat helyreállítsuk. Az a véleményem, hogy a fő hangsúlyt, legtöbb engergiát és politikai erőnket erősítve a gazdaság átalakulását kell szorgalmaznunk, mert minél tovább húzódik egy folyamat, annál nehezebben tisztázható, annál több elégedetlenséget szül. Ahhoz, hogy a teherviselés értelmet kapjon — még akkor is, ha rövid az idő, ami eltelt az átalakulás kezdete óta —, érezniük kell az embereknek, képesek vagyunk a folyamatok élére állni. A jó irányú elmozdulást, az eredmény bármilyen kicsi is, hangsúlyoznunk kell és a figyelmet arra fordítani, mert ez adhat erőt ahhoz, hogy a kisközösségek saját környezetükben is önállóan, nagyobb erővel tudjanak fellépni a változtatás igényével, a helyi feladatok megoldásában. Hiszen sajnos még mindig az az érvényes, hogy országos kérdésekben nyílt vitákat folytatunk, de helyi úgynevezett kényes kérdések még sok helyen megoldásra várnak. Mi munkások is — információm szerint az értelmiség főként — támogatjuk a reformpolitikát, szükségesnek tartjuk a politikában, gazdaságban megindult változtatás folyamatát, de ebben legalább legfelül legyen egységes [sic!], mert sajnos azt tapasztaljuk, főként ebből fakadóan nagy a bizonytalanság, amely sok veszélyt hord magában: 1. Egyfelől a visszarendeződés veszélyét, 2. másfelől a szándékainkkal ellentétes jobboldalra tolódás veszélyét. Javaslom a tanulmány nyilvánosságra hozatalát. Kézzel (tollal) írott tisztúzat 9. sz. függelék [Deák László írásban beadott hozzászólása] Társadalmunkat az 1988-as év elejére sok gazdasági, politikai feszültség terhelte, ezért is előzte meg részben indokolt, részben túlzott várakozás az MSZMP Országos Értekezletét. Az OPÉ óta 190 nap telt el! Szükséges megvizsgálni — legalább főbb jellemzőiben, milyen lényeges események történtek, így elemezni célszerű a — gazdasági, — politikai, — közéleti vonatkozású eseményeket. Gazdaságot érintő események: Gazdálkodási egységeknél: — állami támogatások drasztikus csökkentése — munkaerő-felesleg megjelenése — külkereskedelemben cserearányromlás — KGST-n belüli árproblémák — szanálások, csődök megjelenése a gazdasági életben — AFA felhajtó szerepe — visszafogott teljesítmények a termelésben — mezőgazdasági teljesítményének romlása — kamatpolitika hatása. Állampolgárra ható események: — SZJA bevezetése — fogyasztói árak immár rendszeressé váló emelkedése (bejelentett és be nem jelentett!) — munkanélküliség, mint kézzel fogható valóság megjelenése — lakossági megtakarítások fokozatos felélése kezdődik el. 204