A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

A politikai stabilitáshoz az is hozzátartozik, hogy most végre egy kormány legyen és több párt. Mert eddig úgy volt, hogy több kormány volt és egy párt. Itt minden szerv igyekszik kormányszintre felnőni, és a kormánnyal akar vitatkozni, különösen az érdekképviseleti szervek. Egyre kevesebbet foglalkoznak saját tagjaikkal vagy azokkal, akik fizetik őket, hanem kormányszintű hivatallá akarnak nőni, mert akkor már államtitkárnak hívják a főtitkárt, és így tovább. Én azt gondolom, most kellene odajutni, hogy egymás között vitatkozzunk mi, az ipar, a mezőgazdaság, ne a kormánnyal akarjon mindenki vitatkozni, mert akkor nem tud dolgozni. Egy és kemény kormány kell, akkor lehet több párt. Garanciákat vár tehát tőlünk a közvélemény, amikor innen kimegyünk abban is, hogy a többpártrendszert hogyan értjük. Nem szabad ilyen félsanda alapon kezelnünk, mert ha ezzel kezeljük, akkor nem hisznek nekünk. Azt is el kell tudnunk döntenünk, hogy az átmenetben hogyan fog ez működni, amit mi a többpártrendszertől várunk. Nem lehet úgy kezelni a másik nagy kérdést is, a sztálini gyakorlatot, hogy mi lehatároljuk magunkat. Hogyan határoljuk le, benne élünk, és dolgozunk. Lehatárolni akkor lehet, ha meg tudjuk mondani azt, hogy e helyett, amit most csinálunk, e helyett a gyakorlat helyett mi lesz átmenetileg, és hová akarunk kilyukadni, s milyen új modellünk lesz, amelyik ezt félreteszi. Egyszóval bizalomra van szükség, mert a bizalmatlanságot, a kiszolgáltatottságot nem tudják elviselni a boltban sem. Akkor még árat is emelnek, és még kiszolgáltatott is legyen valaki, ezt mind nem tudják elviselni, ha nem teremtünk bizalmi légkört. Én befejezésül szeretném javasolni, hogy úgy, ahogy itt a Központi Bizottságban már felmerült többek részéről, a Központi Bizottság ma vizsgázik a közvélemény előtt. Mert hogy mit határoz ma, az egy nagy vizsgatétele május óta. Először vizsgázik, és ezért ennek a vizsgának meg kell feleim. Ennek megfelelni úgy tudunk, ha azt mondjuk, a politikai vezetés, a Politikai Bizottság újuljon meg. Nekem az a javaslatom, hogy a főtitkár vezetésével legyen megbízva — nem a bizottságokat akarom szaporítani, ahogy Nyers elvtárs tegnap mondta — olyan bizottság, amelyik nem a Politikai Bizottságból áll, hanem amely át tudja tekinteni a Politikai Bizottság tevékenységét, és itt a Központi Bizottság ítélje meg a Politikai Bizottság tevékenységét. Én ebben eltérek Aczél elvtárstól, mert ne a Politikai Bizottság ítélje meg saját munkáját, hanem a Központi Bizottság. Nekem az a véleményem, hogy a főtitkár vezetésével kellene egy — válságbizottság vagy reformbizottság —, valamilyen néven bizottságot kiküldeni, amelyik 20-ára le tudná tenni ezt a programot, amit itt sokan javasoltak, és egy ütőképes vezetésre is tud javaslatot tenni. Köszönöm. SZŰRÖS MÁTYÁS elvtárs: Köszönöm Burgert Róbert elvtárs felszólalását, Kárpáti Ferenc elvtárs következik, őt követi Vastagh Pál elvtárs, közben bejelentem, hogy Petrovszki István elvtárs is írásban adta át a felszólalását.

38 KÁRPÁTI FERENC elvtárs: Tisztelt Központi Bizottság! Nekem is az jár napok óta az eszemben, hogy mit is vár a mi pártunk tagsága — szélesebben a társadalom —, de a nemzetközi közvélemény is ettől a Központi Bizottságtól. Egyetértek sok más elvtárssal, Burgert elvtárs is mondta, ebben áll a felelősségünk, sokat várnak. Nem egy a sok közül ez a Központi Bizottság [sic!], és nyilván nem minden fogja az embereket érdekelni, hanem néhány dologra koncentrálnak, hogy itt hogyan foglalunk állást. És ennek már holnap óriási visszhangja lesz széleskörűen. 115