A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

ban foglaló testület volt. 2 Ez a körülmény nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a mindegyre erősödő külső nyomás beszüremkedjék, majd behatoljon a hatalom sán­cai mögé s a Központi Bizottság az 1988—1989. években a történelmi léptékű békés fordulat talán legfontosabb küzdőterévé és hatalmi eszközévé váljék. A Központi Bizottságnak a rendszerváltozásban betöltött megkülönböztetett szerepe nem utol­sósorban a testület mellett megszervezett állandó és alkalmi munkabizottságoknak és munkaközösségeknek volt — kivált 1988 májusa után — köszönhető. 3 Ezek a KB-tagokat, szakértőket (némely esetben pártonkívülieket is) tömörítő s személyi összetételük alapján a társadalom tagolt érdekeit és szerteágazó mozgásfolyamatait egyre növekvő mértékben közvetítő speciális szervek dolgozták ki — együttműköd­ve a központi pártapparátussal — azokat a javaslatokat, előterjesztéseket, amelye­ket a Központi Bizottság tagjai megvitattak és módosításokkal az ország sorsát dön­tően befolyásoló határozatokként elfogadtak. Kiadványunkban törzsanyagként a Központi Bizottság 1989. évi üléseinek szó szerinti jegyzőkönyveit hozzuk nyilvánosságra, függelékek formájában pedig a na­pirendi pontok írásos előterjesztéseit (többnyire mellékleteikkel együtt) és a testü­lethez írásban beadott hozzászólásokat. A forrásanyag őrzési helye: Magyar Orszá­gos Levéltár, MDP—MSZMP iratok osztálya 288. fond. 4/250—273. őrzési egységek. A Központi Bizottság határozatainak közlését nemcsak terjedelmi okok­ból, hanem elsősorban azért mellőzzük, mert azok szövege az egykorú sajtóban megjelent, és mert a Központi Bizottság tagjai maguknak az előterjesztéseknek a szövegéről vitáztak. Nem közöljük a többi nyilvánosságra hozott dokumentumot sem (pl. a történelmi albizottság tanulmányát), ezek megjelenési helyét jegyzetben adjuk meg. Nem vettük be a kiadványba a Központi Bizottság tagjainak tájékoztatá­sul megküldött anyagokat s néhány egyéb iratot. 4 Az MSZMP Központi Bizottsága ülésein elhangzottakat magnetofonszalagon rögzítették. A hangfelvételek alapján készített, titkos (1—4. jkv.) vagy szigorúan titkos (5—12. jkv.) jelzéssel ellátott, géppel írott jegyzőkönyveket a központi appa­rátus irattárában egy eredeti és egy fénymásolt példányban őrizték. A jegyzőköny­veken a minősítési jelölést nem tüntettük fel, ellenben az előterjesztéseken igen, mert azok minősítése más és más volt. A Központi Bizottság ülései gépelt jegyző­könyvei levéltárunkban őrzött eredeti példányainak hitelességét szóról szóra el­lenőriztük a hangfelvételek alapján. A gépelés során kimaradt szavakat, szövegré­szeket, esetenként hosszabb szövegeket [ ]-ben közöljük, míg a gépelt szövegek és a hangfelvételek lényegesnek ítélt tartalmi eltéréseiről a jegyzetek anyagában adunk eligazítást. A dokumentumokat teljes terjedelmükben, szöveghűen, de nem betűhíven adjuk közre: a helyesírási hibákat, elütéseket, a személynevek téves írását kijavítottuk. A többféleképpen vagy nehezen, esetleg egyáltalán nem értelmezhető szövegrésze­ket és mondatokat [sic!] észrevétellel jelöltük, sértetlenül hagyva az egyéni szó­használatot és az élőbeszéd gyarlóságait. A jegyzőkönyvek és a függelékek eredeti szövegének aláhúzott részeit a kiadványban dőlt betűkkel (kurziválva) jelezzük. A forrásközlési apparátusban nem teszünk különbséget szövegkritikai és magya­rázó jegyzetek között. írattam meghatározást kizárólag az írásban beadott hozzá­szólások esetében adunk, ezeknél is csupán akkor, ha eltérnek az általános gyakor­lattól, vagyis nem géppel írott tisztázatok. A kiadványban helyet kapott dokumentumok értelmezésének s a kötetek haszná­latának megkönnyítésére mellékleteket állítottunk össze. Ezek a következők: X

Next

/
Thumbnails
Contents