A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

testületek és párttagok csoportjai akkor fordulhatnak, ha a küldöttek helyi választása sérti az általánosan kötelező normákat. A Mandátumvizsgáló Bizottság a vitatott kérdésekben nyilvánosan állást foglalna, állásfoglalásai azonban nem lennének kötelező érvényűek. A szabályok megváltoztatása, illetve választási szabálytalanságok korrekciója a helyi pártszervek hatásköre. A bizottság titkársági feladatait a KB Pártpolitikai Osztálya lássa el. 6. A pártértekezleten — a küldötteken kívül — tanácskozási joggal vegyenek részt: a) a megyei és a megyei jogú pártbizottságok küldöttnek nem választott első titkárai, b) az Országgyűlés MSZMP-csoportjának képviselői, c) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség képviselői. 7. A pártértekezletet úgy kell előkészíteni, hogy a napirendre kerülő dokumentumokról, javaslatokról a tagság véleményt nyilváníthasson és a küldöttek választóik véleményének ismeretében tanácskozhassanak és dönthessenek. Ennek érdekében: a) a küldöttek választását 1989. július 15-éig célszerű lenne befejezni annak érdekében, hogy az értekezletet (a dokumentumokat, a szervezeti és a személyi javaslatokat) a küldöttekkel folytatott folyamatos konzultáció és egyeztetés útján lehessen előkészíteni. Ennek érdekében a budapesti és a megyei küldöttcsoportok alakuló ülésükön egy-egy szóvivőt választanának a politikai program, a működési szabályzat és a személyi javaslatok előkészítésében való részvételre. b) Célszerű lenne a szervezeti szabályzat kidolgozására kiküldött bizottságot megszüntetni, és egyben az abban részt vevő KB-tagokkal kiegészíteni a Pártpolitikai Bizottságot. A Pártpolitikai Bizottság június elején tegyen közzé javaslatokat a működési szabályzatra. Ezután — folyamatosan működve — összegezve a működési szabályzattal kapcsolatban beérkező véleményeket, beleértve a platformok önálló alternatív javaslatait is. A gyakorlati egyeztető munkába vonja be különböző platformok képviselőit. A KB júliusi ülésén — előzetesen — fogadja el a szabályzatot. A küldöttcsoportok megalakulása után, a Pártpolitikai Bizottság vonja be munkájába a csoportok erre a témára választott szóvivőit. Rendszeresen tanácskozzon velük, valamint a különböző platformok képviselőivel, és együtt dolgozzák ki a szükséges kompromisszumokat. A nyitva maradó kérdésekben világos alternatívákat állítva terjesszék a szabályzat tervezetét a pártértekezlet elé. 8. Az új Központi Bizottságot az alábbiak szerint javasoljuk létrehozni: a) Az MSZMP elnökéről és főtitkáráról minden párttag szavazzon. A megválasztott elnök és fótitkár egyben a Központi Bizottság és a Itolitikai Bizottság tagjává is válik. A pártszavazás útján történő választás előkészítésére és lebonyolítására külön dokumentumban teszünk javaslatot. b) Budapest, a megyék és a megyei jogú pártszervezetek minden megkezdett 15 ezer párttag után egy főt delegáljanak a Központi Bizottságba. Jelölésük és választásuk elveire a küldöttválasztás elvei irányadók. A választás gyakorlati módját, fórumát illetően — a megyei pártbizottságok koordinálásával — a helyi pártszervezetek egyezzenek meg. c) Az MSZMP parlamenti csoportjának vezetősége — az országgyűlési választások után — legyen tagja a Központi Bizottságnak! d) A szakszervezeti mozgalmakban, illetve a szövetkezeti mozgalmakban működő MSZMPcsoportok — önállóan kialakított eljárási rend szerint — delegáljanak képviselőket a Központi Bizottságba. e) A Politikai Bizottság tagjait (az elnök és a főtitkár kivételével) és a Központi Bizottság titkárait az értekezlet közvetlenül válassza meg. Megválasztásukkal egyben a Központi Bizottság tagjaivá válnak. Megfontolandó, hogy az MSZMP parlamenti csoportjának mindenkori vezetője, amíg ezt a tisztséget viseli, hivatalból legyen tagja a Politikai Bizottságnak és a Központi Bizottságnak. f) A Központi Bizottság azon tagjait, akik országos köztisztséget viselnek (például miniszterek, államtitkárok), a tudományos és a művészeti élet országosan ismert képviselőit az értekezlet válassza meg. g) Az e) és az f) pontban felsoroltak, valamint a Központi Ellenőrző Bizottság tagjainak jelölésére a Központi Bizottság küldjön ki Jelölő Bizottságot. A bizottság a Központi Bizottság hét, a Központi Ellenőrző Bizottság egy tagjából, illetve — július 15-e után — a budapesti, a megyei, illetve megyei jogú küldöttcsoportok által választott egy-egy szóvivőből álljon. Az MSZMP elnökével és főtitkárával kapcsolatos jelölőmunka a Pártszavazási Bizottság keretében folyik — külön eljárás szerint. Budapest, 1989. május 17. 1073