A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

2. sz. függelék A) MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TITKOS! POLITIKAI BIZOTTSÁGA Készült: 1 példányban Látta: Grósz Károly [s.k. aláírás] KB 142/a. JELENTÉS a Központi Bizottságnak az agrárpolitikai koncepció vitájának tapasztalatairól Az MSZMP KB 1989. február 20-i állásfoglalásának felkérése szerint az agrárpolitikai koncepció tervezetét az érintett pártszervek, érdekképviseleti, szakmai-tudományos és más érintett szervek széles körben megtárgyalták. A viták aktívak, esetenként szenvedélyesek voltak. Elismeréssel nyugtázták, hogy az MSZMP agrárpolitikai koncepciójának véglegesítése előtt kikérte az érdekeltek véleményét. Az észrevételek és a javaslatok alapján átdolgozott koncepciótervezet nyelvezetében, szerkezetében és részben tartalmában is megújult. Jobban koncentrál az előttünk álló feladatokra, kiemeli a falu és a vidék fejlesztésének jelentőségét, az emberi törekvések fontosságát, a tudomány szerepét. Az agrárágazat jövedelempozíciójának javítását fontos követelménynek tartva annak konkrét formáira nem teszünk javaslatot, mert azt nem tartjuk a KB-állásfoglalás feladatának. Az agrárpolitikai koncepció tervezetét bemutatjuk. Kérjük a Központi Bizottságot, hogy vitassa meg és azzal kapcsolatban foglaljon állást. Budapest, 1989. május 17. B) MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT Tervezet! POLITIKAI BIZOTTSÁGA AZ MSZMP Központi Bizottságának ÁLLÁSFOGLALÁSA agrárpolitikai koncepciójáról Az MSZMP programjának fontos, önálló része az agrárpolitika. Ebben a parasztság, a falu és a szövetkezetek társadalmi-gazdasági fontossága fejeződik ki, aminek az MSZMP mindig képviselője volt és az is kíván maradni. Eddig folytatott agrárpolitikájának alapját az 1957-ben elfogadott agrárpolitikai tézisek rakták le, amelyek alapgondolata az volt, hogy a párt szerezze meg a mezőgazdasági termelők bizalmát a termelési biztonság megteremtésével, a termelés fejlesztését pedig helyezze az anyagi érdekeltség alapjára. Ezek az alapelvek helyesnek bizonyultak, bár az agrárpolitika érvényesítésében időről időre más szempontok is előtérbe kerültek. A mezőgazdaság, illetve az élelmiszer-termelés fellendítésében nemzetközileg is elismert eredmények születtek, a mezőgazdasági termelők jövedelme növekedett, a parasztság helyzete lényegesen megváltozott. Mindez annak köszönhető, hogy az MSZMP elkerülte a sztálini agrárpolitika legdurvább ideológiai és gyakorlati hibáit, s több kérdésben — jóllehet átmeneti kitérőkkel — helyesen alkalmazkodott a hazai sajátosságokhoz, utat engedett az alulról indult kezdeményezéseknek. A kollektivizálás — számos ellentmondás ellenére — megnyitotta az utat a mezőgazdaság termelő1061