A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1989. évi jegyzőkönyvei, 1. kötet (A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 24. Budapest, 1993)

és gondolom a különfélék között kerül sorra ez a téma, de ha megengedik, itt elmondanám erről is a véleményemet. Úgy gondolom, összefügg a napirenddel. Teszem ezt azért — és rátérek az első kérdésre —, mert a pártértekezlet összehívásáról, az országgyűlési választások előrehozásával összefüggésben döntöttünk az előző ülésünkön. Abban maradtunk, hogy az országgyűlési képviselőkkel való konzultáció alapján tudunk állást foglalni a választások előrehozásáról. Kétségtelen tény, hogy a pártértekezlet összehívásáról előbb döntöttünk, mintsem hogy tudtuk volna, hogy a képviselőknek mi lesz a véleménye a parlament esetleges feloszlatásáról, az országgyűlési választások kiírásáról. Kongresszus vagy pártértekezlet kérdésére visszatérve azt szeretném elmondani, hogy kollégáimmal együtt nagyon sok konzultáción vettünk részt Budapesten, nagyon sok észrevétel, állásfoglalás jutott el hozzánk. Ezeknek túlnyomó többsége arra a megállapításra késztet, hogy azt javasoljam, nem elvi kérdésként kezelve a további vitát, de mégis maradjunk abban, hogy módosítva a korábbi állásfoglalásunkat, kongresszust hívunk össze. Mégpedig úgy gondolom, hogy nem kellene rendkívüli kongresszusnak neveznünk, hanem az MSZMP kongresszusát hívja össze a Központi Bizottság. Azok az érvek, amelyeket a kongresszus ellen fel szoktunk hozni, megítélésem szerint és a konzultációk során szerzett tapasztalatok szerint, nemigen tarthatók. Az MSZMP politikai párttá kíván válni, egy politikai párt kongresszusai általában nem ünnepélyesek, nem vitamentesek, egy politikai párt kongresszusai munkafórumok, ahol kemény vitákban érdemi munka folyik. A kongresszust nem rituális, ünnepélyes eseményként kell elképzelnünk, hanem egy olyan munkafórumként, amelyet ha kell, félévente, ha kell, évente, a politikai szükségnek megfelelően hívunk össze. Azok a tapasztalatok, amelyeket a konzultációk során Budapesten szereztem, ezt az álláspontot támasztják alá. Azt gondolom, hogy a vázolt napirendekkel és az előterjesztésben, Grósz elvtárs kiegészítőjében vázolt előkészítési mechanizmusokkal egy kongresszus megtartható. Az itt felvetett kérdésekkel kapcsolatban: az az álláspontom, hogy a pártértekezlet óta eltelt időszak értékelésére vállalkozni kell. Grósz elvtárs utalt arra a korábbi állásfoglalásra, hogy az elmúlt tizenöt év politikai minősítését el kell végezni, úgy gondolom, hogy ezt nehéz lenne elképzelni az 1985 óta eltelt időszak, a XIQ. kongresszus értékelésével, gondolom, hogy ebben a keretben eleget lehetne tenni annak a kötelezettségnek is, ami kétségtelenül fennáll, a XIH. kongresszus óta eltelt időszak értékelésével. Ezen a kongresszuson a pártértekezlet óta eltelt időszak értékelése elképzelhető. Az időbeliséggel kapcsolatban az a véleményem, hogy néhány héttel későbbre talán eltolható lenne a kongresszus, a most tervezetthez képest, ha ennek a szükségességét az előkészítés indokolja. Egyetértek azzal, hogy a platformok képviseletét biztosítani kell, erre a javaslatban egy mondat utal. Azt a véleményt osztom, ami itt is elhangzott, hogy elsősorban a szervezetek mechanizmusában kell a platformoknak érvényesíteni a maguk erejét, persze szükség lenne ehhez, hogy valóban megismerjünk több platformot. Én magam egyelőre csak egy, többé-kevésbé kidolgozott tervezetet ismerek, azt gondolom, hogy a párt szervezeti rendjében kell érvényesíteniük befolyásukat. Az országgyűlési választásokkal kapcsolatban. A múltkori ülésen is elhangzott, hogy a választások előrehozása mellett sok érv szól. Azt a véleményt szeretném elmondani, hogy időben persze egyre kisebb a kérdésnek a jelentősége, hogy egyre 987