Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)

OKLEVÉLKIVONATOK

cadán bírósága előtt megjelenvén — előadta, hogy a Gömör megyei Kyrisen nevű birtok déli részét, amely megbízóját öröklési jogon illeti, Márkus esztergomi éneklő­kanonok, valamint testvérei, Hannua-i Miklós és András elfoglalva tartják. Erre Márkus cantor és a testvérét: Andrást [konventi] ügyvédvalló levéllel képviselő Miklós azt felelte: valóban bírják a nevezett Elekus birtokát, de annak neve nem Kyrisen, ha­nem Hannua, és a Jakab által emlegetett birtok felét nem birtokolják. A nádor meg­hallgatván a feleket, bíróilag úgy rendelkezik (iudicantes decrevimus), hogy a konvent küldje ki hites emberét, hogy annak jelenlétében a kijelölt nádori emberek egyike And­rás-nap másnapján (dec. 1.) a vitás birtok felét határjárással állapítsa meg, s annak birtokába örök jogon a panaszos Jakabot vezesse be, az ellentmondókat pedig a meg­felelő időpontra idézze meg, s minderről András-nap nyolcadának nyolcadáig (dec. 14.) írásban számoljanak be. — A kijelölt nádori emberek: Thomas de Karachund aut Mychael filius Nicolai aut ipsis absentibus Johannes filius Pauli de Koky. Átírta a jászói konvent 1335. december 2-án kelt jelentésében. DL 56844. 37. 1335. december 2. (3. die Andree). Pál prépost és a jászói Keresztelő Szent János-monostor konventje jelenti Drugett Vilmos nádornak, a kunok bírájának, hogy 1335. szeptember 22-én kelt levele (lásd a 36. sz.) értelmében Mihály nádori emberrel kiküldte Ábrahám frater-t, aki visszatérve jelentette, hogy a megjelölt időpontban a Kyrisen villa körüli birtok határ­járását elvégezte a déli részétől a Sayouu folyóig (ipsam possessionem circa villám Kyrisen a parte meridionali a fluvio Sayouu supra ad partém occidentalem, ubi vigent arbuste), és amikor János fiát: Jakabot birtokába akarta iktatni, ettől Ywanus-i Miklós fia: Miklós eltiltotta, neki ellentmondott, ezért őt András-nap nyolcadának nyolcadára (dec. 14.) a nádor elé megidézték. Kissé lyukas hártyán, zárópecsét darabkáival. DL 56844. (28.) 38. 1335. Az egri egyház káptalanja előtt Almagh-i Hythlen fia: János comes a saját és két kis fia: Tamás és Miklós nevében, lánya iránti szeretetből és leánynegyede fejében át­adja leányának: Annának, Illés fia: János feleségének és általa férjének és örököseik­nek minden feltétel nélkül (qualibet conditione exclusa) a Gömör megyei Almagh birtokban levő, őt öröklési jogon illető részének negyedét összes haszonvételével és tartozékával, úgymint folyóival, szántóföldjeivel, erdeivel, rétjeivel, kaszálóival (fene­tis), különösen pedig egy telekhellyel, amely az Almagh-i Szent Abdon és Sennes­egyház közelében, a saját telke mellett kelet felé esik (specialiter cum uno loco sessionali prope ecclesiam bonorum 1 Abdon et Sennes in eadem possessione Almagh fundatam, iuxta locum suum sessionalem a plaga orientali adiacenti); Anna és férje az adományt teljes kielégítésül elfogadja, és János comes-t nyugtatja. — A jogügylethez a következők adták beleegyezésüket: Ainackő vár felől Martha fiának: Péternek fiai: Martna, János és Péter, Miklós, Maritus(?) és Loránd fiai, valamint Mihály fia: Má­tyás, mind almágyi nemesek, az ajándékozó János rokonai és részének szomszédjai; továbbá Ffinke mester — aki Illés fiának: Jánosnak ura — testvéreivel: Lászlóval és Domokossal, amint azt az adományozó Dénes fia: Jakab mester gömöri ispán és a négy szolgabíró által kiadott és felmutatott oklevéllel bizonyította. János comes vállal­ta, hogy saját erejével és költségén megvédi Jánost, feleségét és utódait e negyedrész­ben. — A negyedrész határleírása: prima meta incipit a plaga septentrionali a quodam

Next

/
Thumbnails
Contents