Borsa Iván: Az Abaffy család levéltára 1247-1515. A Dancs család levéltára 1232-1525. A Hanvay család levéltára 1216-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 23. Budapest, 1993)
OKLEVÉLKIVONATOK
Gömör megyei Nogrekche és Warfeulde nevű, az elődeik által is birtokolt birtokaikat leánynegyed fejében átengedték nővérüknek: Klárának, az említett Lőrinc(!) fia: Miklós özvegyének, aki leánynegyedét jog szerint és az ország szokásai szerint birtokaikból Miklós egri püspök és vikáriusa előtt követelte. Az özvegy fia és ügyvédje ezzel megelégedve nyugtatta István fiait, akik rokonaik nevében is vállalták, hogy megvédik az özvegyet és örököseit ezek birtokában, s ha ez nem sikerülne, más birtokaikból adnak ugyanannyit cserébe. Tartalmilag átírta Miklós nádor 1347. május 29-én kelt oklevelében. (Az átíró oklevél valószínűleg elpusztult.) Anjou V 80. 28. 1332. július 13. (in Margarethe). Az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy Petenye fia: Pál Gömör megyei nemes János fia: Miklós fiai: István, János és Jakab érdekében eltiltotta Miklóst a három gyermek birtokrészei eüdegenítésétől, a vevőket pedig azok megszerzésétől és hasznai szedésétől. Tartalmilag átírta Garai Miklós nádor 1409. június 12-én kelt oklevelében. DL 57096. és DL 57097. — A tartalmi átírás megtalálható Garai Miklós nádor 1409. szeptember 16-án kelt privilégiumában is. DL 57099. Zsigmondkori okit. II. 6832. (reg.) 29. 1333. szeptember 29. (in Michaelis). Az egri egyház káptalanja bizonyítja, hogy előtte Chaba-i Mihály fia: Lukács — testvére (fr. uterinus): Demeter nevében is — és Chaba-i István fiának: Simonnak fia: Miklós személyesen tiltakozva előadták, hogy urukat Zech-i Miklós fiát: Dénes mester bánt, meg bizonyos servienseit az egri káptalan ügyvédvalló oklevelében csak a Kerezthur-i Ponyth fiának: Jakabnak fia: János és Fekete (niger) Domokos meg Lukács Thokay-i nemes ellen indított vagy indítandó pereikben bízták meg képviseletükkel, nevezett ügyvédjeiket minden más peres ügyükbe történő beavatkozástól eltiltották. Hártyán, zárópecsét nyomaival. DL 57074. (9.) Anjou III. 36. 30. 1337. április 2. (oct. med. quadr.) után. Az egri egyház káptalanja pátens oklevelével bizonyítja, hogy megegyezést tartalmazó előző oklevele értelmében böjtközép nyolcadán (ápr. 2.) kiküldték Tamás mester kanonokot [Tekus fiának: Istvánnak fia:] István mester Warfeulde és Malah-i János fia: Cynege (dictus) Miklós Rekche, más néven Kezw nevű birtoka közti határnak András király — Szent Erzsébet atyja — 1232. évi privilégiuma alapján történő kijelölésére. A káptalan tanúbizonysága Cynege (dictus) Miklóssal és István mester rokonával és procurator-ával, Kata-i Miklós fiával: Katho (dictus) László mester clericus-sal a megjelölt időpontban kiszállt a helyszínre és sok nemes jelenlétében a két birtokot András király oklevele szerint elhatárolták. A határt Tamás mester és a felek jelentése, továbbá András király privilégiuma és a káptalani kiküldött által a helyszínen (in facie possessionum) készített registrum alapján írta le. Tartalmilag átírta Miklós nádor 1347. május 29-én kelt oklevelében. (Az átíró oklevél valószínűleg elpusztult.) Anjou V. 81.