Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

incrementa, votisque et beneplacitis vestre fraternitatis quoquomodo blandiri sciverimus, atque grata profecto quotiens (... ).

1 Ismét kéri közbenjárását, hogy Wytoldus szolgáltasson igazságot mercatoribus Rigensibus, akiknek alattvalói károkat okoztak. Vatikáni kt. Cod. Palát. Lat. 701 (DF 287745) f. 267b. Keltezetlen. — (M.) 1 A mondat befejezetlen. (Dec. eleje.) Zs. prelatis necnon proceribus, nobilibus, vasallis, civitatibus, opidis, castris, castellis eorumque rectoribus etc., quocumque nomine censeantur, terre nostre Nove Marchie. Abban a viszályban, amely Ulászló lengyel király és Witoldus litván nagyfejedelem, valamint Plawen-i H(enrik) nagymester és a német lovagrend között keletkezett, a felek által elébe terjesztett pontokban assumptis ad nos quamplurimis principibus ecclesiasticis et secularibus, necnon comitibus et doctoribus et aliis peritis et scientificis viris döntést hozott, a felek azonban nem tudtak megegyezni a rend által Ulászlónak fizetendő összeg ügyében, de függőben maradt számos más articulus eldöntése is. Ezért a rend követeivel együtt Ulászlóhoz küldte János érsek római kancellárt, ut auctoritate nostra regia laboraret et operaretur ad pacem et reconciliationis partium optatam consolationem. Az érsek közreműködésével, amint ex litterarum serié comperimus, a felek a tartozás és a fizetés ügyében méltányos megegyezésre jutottak, majd quia prefati magister et ordo hac vice non habentes, unde de toto de huiusmodi summa eidem domino regi Polonie satisfacerent ultra subventionem per nos liberaliter factam, ultra summám triginta no vem milium et quadringentorum sexagenarum grossorum Bohemicalium predictam nostram Novam Marchiam, apud predictos dominos cruciferos tytulo inpignoratitio a jiobis habitam, az érsek tanácsára nostrisque ad hoc accedentibus licentia, consensu pariter et assensu simul cum castris nostris Diswar et N. nuncupatis eiusdemque marchie et castrorum predictorum tenutis, pertinentiis et utilitatibus universis nomine pignoris et vadii fuisse inpignoratam et obligatam, amint mindez a zálogosításról szóló oklevélből kitűnik. Vos igitur, devoti fidèles dilecti, similem compassionis spiritum erga predictos dominos cruciferos et eorum subditos, ymmo potius in plebe christiana habentes, ad removendum pericula et discrimina animarum, personarum et rerum prefato domino W. regi Polonie iuxta et secundum formám inpignorationis prelibate, saltim quo ad summám et quantitatem pecuniarum, pro quibus dicta marcha nostra prefatis dominis cruciferis nostro nomine inpignorata dinoscitur, homagium more inpignoratitio et solitum iuramentum in temporalibus de parendo mandatis suis usque ad tempus oblate solutionis vei redemptionis eiusdem marchie et suarum tenutarum prestare debeatis, expresse volentes dictam Novam Marchiam et vos non debere transcendere eandem maiorem summám, nisi pro tanta dumtaxat summa restringere impignorationem fiendam, pro quanta apud eosdem dominos cruciferos eadem nostra Nova Marcha nomine nostro fuit et existit prefatis magistro et ordini inpignorata, nec posse aliquatenus in plus nunquam obligari, neque ad impignorationem huiusmodi consensum vel obedientie aut homagii debitum aliter prebeatis, ut pro eadem summa, qua prefatis magistro et ordini constat pignori. Postea marchiam ipsam redimere et ad manus nostras rursum, dum voluerimus, utiliter reassumere valeamus, decernentes irritum vel inane, si secus per vos vel a quopiam in preiudicium primarie inpignorationis fuerit circa premissa quoquomodo attemptatum. Vatikáni kt. Cod. Palát. Lat. 701 (DF 287745) fol. 313b. Keltezetlen. — (M.)