Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

prefati in causam attracti reambulationem et consignationem metarum possessionis eorum Leztemer vocate a parte prenominate possessionis Felleztemer dictorum actorum terminassent. Miután az első határjelnél az alperesek közül nyolcan: Miklós fia: Pál, Mihály fia: Tamás, Mihály fia: Péter fia: Mátyás, Petew fia: László, János fia: László, Mátyus fia: István, Iwan fia: Orbán és Miklós fia: János mezítláb, öv nélkül, földet a fejük fölé emelve letették az esküt, a vitatott területet Leztemer birtokhoz csatolva, beiktatták abba az alpereseket. Minthogy a határokat kijelölték, az esküt letették, s az alpereseket a vitatott területbe beiktatták, nunc etiam, videlicet tempore reportationis seriéi ipsius iuramentalis depositionis, depositionem eiusdem iuramenti nemo penitus obiecturus apparuit, pro eo cum regni nobilibus in iudicio nobiscum existentibus memoratam terre particulam litigiosam duorum aratrorum cum medio preallegatis nobilibus de Leztemer in causam attractis adiudicantes reliquimus et committimus eandem possessionem Leztemer a preallegata alia possessione Felleztemer sub prescriptarum metarum cursibus et limitibus ipsis et eorum posteriis eo iure, quo ex premissis dinoscuntur, attinere in sempiternum tenere et habere auctoritate nostra iudiciaria médian te. Hártyán, amelynek bal széle az utolsó 15 sorig hiányzik, függőpecsétje ugyancsak hiányzik. Szepesi kápt. orsz. lt. Ser. 7. Metales. Zemplén, fasc. 2. n. 3. (DF 262977.) 1 A hiány mindig kb. 30 betűnyi. 2 Az eredetiben: seperari. 2953 Nov. 15. (in Vissegrad, 3. die Brictii) Garai Miklós nádor a leleszi konventhez. Iktassa be Bozus-i Andrást és Jakabot az Ung megyei Ewr birtoknak őket a király új adománya címén megillető részeibe, amelyek az örökös nélkül elhunyt Tyba-i György fia: János, korábban pedig Ewr-i László fia: Simon, homo nota infidelitatis denigratus és az ugyancsak örökös nélkül elhunyt Ewr-i Lőrinc diák kezén voltak. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt. Stat. litt. B. n. 459. (DF 211133.) — Hátlapján a konv. 1413. jan. 2-i jelentésének fogalmazványa, amely szerint amikor kiküldötte: Papuch-i János és Radwanch-i Pál nádori ember teljesíteni akarta a parancsot, Ewr-i Varyw (dictus) Péter és Dacho/Dachow Miklós ellentmondott a beiktatásnak, ezért vízkereszt nyolcadára a nádor elé idézte őket. 2954 Nov. 15. (in Themesuar, f. III. p. Martini) Derechke-i Miklós fia: Péter temesi alispán és a szolgabírák előtt Chechtelek-i Gergely bevallotta, hogy Beren-i Lacha/Blacha a pert, amelyet testvére megölése miatt kívánt indítani Iestni-i Tyuadarius/Tyuadarus/ Tyvadar ellen, arbitrio sedecim hominum submisisset. Ezek megállapították, hogy Lacha fivére nemcsak Tyuadar, sed etiam per quemdam Opusam interemptum fore, és így a homagium-ot megosztották kettejük közt. Tyuadar a fele részt megfizette. — Az oklevél hátlapján: Tyuadary de Iestni unde sít. Papír, erősen rongált állapotban. DL 48226. (Múz. törzsanyag. Szalay Ágoston-gyűjt.) 2955 Nov. 16. (in Wissegrad, 42. die oct. Mych.) Zs. ítéletlevele. Pethriolch/Petrolch-i Henchel fia: György — felesége: Orsolya nevében is — a vasvári káptalan és Vas megye vizsgálati jelentéseivel igazolta, hogy Halasthow-i István fia: Miklós sponsus-a: Egyed, valamint ennek felesége Klára és fia: László húsvét (ápr. 3.) körül Keresthur-i jobbágyát: Sthonik fiát: Orbánt a nyílt úton elverték és elfogták, Invocavit vasárnapján (febr. 21.) másik Keresthur-i jobbágyuknak, Poka fiának: Pálnak a marháját