Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

2388 Júl. 5. Brieg város egy boroszlói polgárnak 12 márkányi évi járadékot ad el a Lajos herceg-féle Notdurft gen Ungarn miatt. — Codex dipl. Sil. IX. 102, reg. (Brieg város lt.) — (M.) 2389 Júl. 6. (In oct. Petri et Pauli) (Pozsony város tanácsa előtt) Stephan Schenkkel pozsonyi polgár és felesége: Elspet elismerik, hogy adósai Jacob Christan (pozsonyi) polgárnak XLVI és 1/2 Wienner Phening-gel, erre nézve elsőbbséget biztosítanak neki, és minden vagyonukkal szavatolnak. A bejegyzés utólag áthúzva. Pozsony város lt. Prot. act. (DF 286772) 55. 2390 Júl. 6. (f. IV. p. Vdalrici) (Pozsony város tanácsa) elismeri Peter Flechel von Sand Jorgen követelését vmb XVIII phuntt chleins gelt vnd vmb XVIII grosschen behemisscher munzze Niclas Lemmel purger von Prag-gal szemben, miután ez sem előző idézésükre, sem most nem jelent meg. Pozsony város lt. Prot. act. (DF 286772) 55. 2391 Júl. 6. (f. IV. p. Vdalrici) (Pozsony város törvényszéke) elismeri Grazz/Gross Vll-nak azt a jogát, hogy ama szőlő után, glegen auf Tebner gepiet, amelyet Niklas dem Strobel vnd Nikiéin dem Hawer eladott, ezek még 18 és fél emmer bort kötelesek adni, mégpedig az ideitől számított öt évi szüret terméséből. Pozsony város lt. Prot. act. (DF 286772) 54. 2392 Júl. 7. (Bude, f. V. p. visit.) Zs. Szepes megye ispánjához vagy alispánjához és szolgabíráihoz. Menhardus fia: Miklós Bothizfalua-i soltész panasza szerint parancsára Invocavit előtti pénteken (febr. 19.) visszaiktatták ugyan Bothizfalua birtokon lévő soltészsága és a Dorswazzar folyón lévő malma birtokába, amelyekből Őt Markusfalua-i László és Antal potentialiter et sine lege kizárták, ezekkel azonban kedvezésből nem adattak neki hatalmaskodásuk miatt elégtételt — amint az a szepesi káptalan jelentéséből is kitűnik —, sőt hagyták, hogy a malomból újból kizárva nagy mennyiségű gabonából kifosszák. Nagyon csodálkozik, hogy a tisztségük alatt elkövetett hatalmaskodások mellett süket fülekkel és közönyös szemekkel haladnak el, a szegényeket és szerencsétleneket, akiket meg kellene oltalmazniuk, nem védik meg jogaikban, sőt, ami még rosszabb, a hatalmaskodásért nem adatnak elégtételt. Mivel uralkodói kötelességéből a hatalmaskodókkal szemben szigorúan kell eljárnia, újabb parancs bevárása nélkül, minden kedvezést, szeretetet és gyűlölködést félretéve, csak Istent tartva szem előtt, Menhardus fiát: Miklóst helyezzék vissza a malom és minden más joga birtokába, amelyekből még esetleg ki volna zárva, azokat biztosítsák számára mindenki, de főleg a Markusfalua-iakkal szemben, akikkel adassanak teljes elégtételt. Ellenkező esetre elrendeli, hogy Nagyboldogasszony napján (aug. 15.) személyesen és nem ügyvéddel képviseltetve magukat jelenjenek meg személyes jelenléte előtt, bárhol tartózkodjék is, hogy számot adjanak az igazságszolgáltatás megtagadása miatt. Eljárásukról mind ők, mind a szepesi káptalan tegyenek jelentést. Az oklevelet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősítteti meg. A szepesi kápt. 1412. aug. 10-i okl.-ből (2522). DL 74863. (Máriássy cs.) — Közi. Szepes múltjából IX (1917) 46, reg. — (M.)