Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

ribus et allegatione prescriptionis nobilium regni nostri utputa triginta duos annos transscendentis iuri suo apropriare anhelasse, exeoque a királyi joghoz tartozott, s ősei csak mint ily jog eltitkolói birtokolhatták, így serenitas nostra azt uti ius regium a felperesnek jogosan adhatta új adományul. Minthogy a vele együtt ítélkező prelátusoknak, báróknak és nemeseknek is ez volt a véleményük, Kysfalud birtokot összes tartozékaival a felpereseknek és testvéreinek ítélte, utasítva az egri káptalant beiktatásukra. Pünkösd nyolcadán a felperes a káptalan máj. 23-i oklevelével igazolta, hogy az iktatást Deegh-i András fia: Sebestyén, a királyi udvar iuvenise, elvégezte. Az oklevél bemutatása után Kysfalwd birtokot és Erdewzad nevű részét véglegesen meghagyja Simon fia: András és testvérei: Péter, Pál és János tulajdonában. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 24417. (Vitális Mór-gyűjt.) — (M.) 1 Helyesen: Balog-i. 2348 Jún. 27. Buda. Zs. az erdélyi káptalanhoz. Iktassa be Somkereki Antalt és Pétert a Torda megyei Sáromberk, Gernyeszeg, Nebáncs és Ebestelki birtokokba, amelyeket már kezükben tartanak. — Teleki I. 382. (DL 73928.—Teleki cs. marosvásárhelyi lt.) — (M.) 2349 Jún. 27. (Bude, 58. die oct. Georgii) Garai Miklós nádor egyezséglevele. Magister Iacobus difinitor [cajusarum in presentia regié maiestatis vertentium perbe hívatta Alsolindwa-i János bán fia: István és István bán fia: László mestereket, mivel Alsolindwa-i Zsigmond vele szemben hatalmaskodás miatt 50 márka vérdíjban és birtokai becsűje egyharmadában elmarasztaltatva pervesztes lett. Halasztás után a jelen Szt. György nyolcadán, amikor az alperesek kötelesek lettek volna a 30 márka bírságnak Jakab mestert illető harmadrészét megfizetni, a felperes az István és a László mestereket képviselő Dénes várnagy jelenlétében Rozgon-i Simon országbíró Budán kelt oklevelével bizonyította, hogy duas partes dictorum iudiciorum triginta marcarum dupplatas az országbíró mint saját bírói részét is neki adta, felhatalmazva, hogy hajtsa azt be az alpereseken; s bemutatta még Zs. 1406-ban kelt kétrendbeli oklevelét (ZsO II. 5188). Amidőn a Jakab mesternek járó összeg megfizetésére határidőt akart kitűzni, a felek egyezkedésre való bocsátásukat kérték, majd egyrészről Jakab mester, másrészről István fiai: László, István és Péter, a fenti János bán fia: János fia: Miklós és a fenti István fia: László nevében is bejelentették, hogy fogott bírák közbenjárására kiegyeztek a következő módon: Jakab mester megszüntet minden pereskedést, a per folyamán keletkezett valamennyi oklevelet megsemmisítés végett átadja István mesternek; elismeri, hogy István és a többiek a 25 aranyforint és a nem fizetés miatt kirótt 100 márka, az őt illető és Simon országbíró által neki adott felszaporodott bírságok és minden más elégtétel fejében semmivel sem tartoznak neki; István mester viszont a fentiek nevében is átadja Jakab mesternek a neki már korábban elzálogosított Ewrzygeth nevű birtokukat, zálogul a fenti ügyek rendezésére pro ducentis florenis presentis nove monete excepta priori pecunia. Papíron, hátlapján pecsét nyomaival. DL 9730. (NRA 1546-67.) — (M.) 2350 Jún. 27. (Bude, in Ladislai) Garai Miklós nádor előtt Pelseuch-i Bubek János királyi tárnokmester (magn.) — Bubek István fia: László fia — és fia: Miklós a saját, ősei és utódai lelkiüdvéért a Fejér megyei Zantho, Zenthemreh és Weth birtokokon lévő birtokrészeit, melyek a hűtlen Lachk fia: Tamás, ezen Lachk fia: István fiai: János és