Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Katalin, aki Kwkemezew-i Lőrinc fia: István felesége, Anna, aki Zbugya-i Lukács özvegye, valamint a fenti Ilona fia: Péter elismerik, hogy Alsobaarcha-i Kelemen fiától: Lászlótól viginti quinque florenos presentis nove monete regalis átvettek anyjuk testvére: Anna, Alsobaarcha-i János fia: Antal felesége hitbére és jegyajándéka fejében. Hártyán, hátlapján gyűrűspecsét nyomával. SŰA SR Bárczay cs. lt. 9-26. (DL 83544.) — (M.) 2257 Jún. 9. (prope Cassouiam, 25. die f. IL a. penthec.) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Abaúj és Sáros megyék közgyűlésén Syroka-i László fia: András panaszt tett amiatt, hogy Zadelei/Zaadeley-i Fodor (dictus) Miklós in civitate Cassouiensi gyalázta őt. Minthogy az alperes (proc. Balok - dictus - György) ártatlannak vallotta magát, s egyik fél sem tudta állítását evidens documentum-mal igazolni, elrendeli, hogy az alperes sola sua in persona Szt. Jakab 8. napján (aug. 1.) a jászói konvent előtt tegyen esküt ártatlanságáról, majd annak 8. napján a konvent erről szóló bizonyságlevelét a felek mutassák be előtte a királyi kúriában. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 64161. (Kapy cs.) 2258 Jún. 9. Buda. Garai Miklós nádor elutasítja keresetével Kispacali Farkas Benedeket, aki a váradi káptalan 1394. aug. 5-i oklevele (ZsO I. 3580) alapján magának igényelte Kispacal birtok (Középszolnok m.) negyedrészét, és a vitás birtokrészt Zs. 1388. jan. 8-i és 1406. márc. 19-i okleveleire (ZsO I. 384, II. 4545) hivatkozva Kusalyi Jakcs János kezében hagyja. — Csáky I. 287. A váradi kápt. 1425. júl. 22-i okl.-ből. (DL 71463.—Csáky cs. központi lt.) — Eredetije a Szt. Adalbert Társulat lt.-ban 152-9. (DF 285692.) — Tart. átírta Perényi Péter országbíró 1418. nov. 16-i okl.-ben. Wesselényi cs. görcsöni lt. 75. (DF 254848.) — (M.) 2259 Jún. 9. (Bude, 40. die oct. Georgii) Rozgon-i Simon országbíró egyezséglevele. Aranyal-i magnus Pál perbe hívatta a király elé Berenthe-i János fiát: Gált és György fiát: Mátyást, mivel ellentmondottak, amidőn be akarta magát iktattatni a Fejér megyei Berenthe birtokon fekvő, Aranyas (dicti) Gál, Chenez és János kezén lévő birtokrészbe. Halasztás után a jelen Szt. György nyolcadán a felperes bemutatta birtokjoga igazolására Zs. 1411. szept. 14-i adomány le veiét (935) és a fehérvári káptalannak az ellentmondás nélküli iktatásról szóló 1411. szept. 29-i oklevelét, majd felszólította az alpereseket ellentmondásuk indokolására. Mielőtt ítéletmondásra került volna sor, a felek engedélyt kértek a kiegyezésre, amit elnyerve megállapodtak, hogy egy részről magnus Pál — Aranyal-i János fia: Mátyás, Benedek fia: János, Péter fia: Balázs és Mok-i György fia: Mihály nevében is —, más részről János fia: Gál és György fia: Mátyás fogott bírák közbenjárására perüket megszüntetik, perbeli okleveleiket semmisnek nyilvánítják, kölcsönösen elengedik az egymásra kirótt bírságokat; az alperesek szavatosság mellett átengedik a felpereseknek az Aranyas (dicti) Gál, Chenez és János kezén levő birtokrésznek a felét a királyi adománynak megfelelően, a felperesek viszont az így átadott birtokrész feléről lemondanak minden további pereskedés nélkül az alperesek javára; ugyanők Mátyást békén hagyják a Berenthe birtokon lévő saját, öröklött részében, Gál birtokjogának érvényesüléséhez pedig hozzájárulnak. Ha a felperesek a megállapodást nem tartanák meg és pert kezdenének, magnus Pál pedig társaival Szt. György nyolcadáig valamelyik hiteleshely előtt nem tétetne beval-