Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

jegyajándék fejében élete tartamára átadott neki duas curias iobagionales ipsum hereditario iure concernentes, in quarum una Waychah et in altéra Nicolaus carpentarius Alth dictus in dicta Roskowan iobagionali more inhabitarent, cum ipsarum utilitatibus et pertinentiis, censu seu terragio, muneribus ac aliis utilitatibus, taxa seu dica dumtaxat exceptis, cum quadam medietate cuiusdam déserte curie seu aree a hozzá tartozó szántóföldekkel és más haszonvételekkel. Az utóbbi Domokos halálával szállt László mesterre, s azt jelenleg Symon iobagio in eadem Roskowan residens in persona filiorum Nicolai dicti Choch detineret et conservaret. Hártyán, függőpecséttel. Bártfa város lt. 69. (DF 212747.) 2134 Máj. 13. Ragusa utasítja Zs.-hoz küldött követét, hogy abban az esetben, ha társát még az udvarban találja, együttesen ismételjék meg a Canale és Draceviza felől tett ajánlatot, Velencéről információt adva döntően vegyék figyelembe, hogy béke lesz-e, a sebenicói rágalmakkal szemben pedig biztosítsák a királyt városuknak a korona iránti hűségéről. — Gelcich 205. — (M.) 2135 Máj. 13. Velence lengyelországi követeihez. A lengyel királytól visszatért Pál mester Ágoston-rendi provinciális tájékoztatása alapján pénzt a tárgyalások során csak végső esetben ígérjenek, Sebenicót és Traut a vásárlás címén igényeljék, kívánják a 7000 dukátról lemondást és az elveszített területek visszaadását. Térjenek ki az elől, hogy Ulászló, mint Zs. kívánja, döntőbíró legyen, s csak mint közbenjárót fogadják el. A Rómából nyert értesülések szerint Zs. kész 200 000 dukátért egész Dalmáciát átengedni, lemondani a 7000 dukátról, visszaadni az elfoglalt területeket. — Ljubic VI. 260. — óváry I. 81, reg. (Velencei állami lt.) -(M.) 2136 Máj. 14. (prope civitatem Pathak, 20. die f. II. p. Georgii) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Zemplén és Ung megyék közgyűlésén Chaph-i Miklós fiai: Pál, András, Péter, László és Miklós (proc. Lazthoch-i Dénes fia: János) panaszt tettek amiatt, hogy Kaswh-i Péter diák többszöri kérésükre sem adta át nekik Zemplén megyének Cantor (dictus) Bálint ellenében a javukra kiállított bírságlevelét és vizsgálati oklevelét. Minthogy az alperes (proc. Iacobus Byrow) ártatlannak vallotta magát, s egyik fél sem tudta állítását dokumentummal igazolni, kötelezi az alperest, hogy Keresztelő Szt. János 8. napján (júl. 1.) harmadmagával tegyen esküt ártatlanságáról a leleszi konvent előtt, s ezt a felek a konvent jelentésével Szt. Jakab nyolcadán a királyi kúriában igazolják. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Vécsey cs. lt. 118. (DF 254341.) 2137 Máj. 14. (in Patak. sabb. p. asscens.) Garai Miklós nádor a leleszi konventhez. A királyi emberek egyikével adja át Chaph-i Pálnak és Lászlónak Zs. levelét, amelyet Losonch-i néhai László bán fia: Dénes mester részéről hozzájuk intézett, és jelentse a királynak, hogy mit válaszoltak rá. Papíron, zárlatán pecsét töredékével. Leleszi konv. orsz. lt. Acta a. 1412. n. 1. (DF 220570.) — (M.) 2138 Máj. 15. (3. die f. VI. p. Ioh. a. port. Lat.) A szekszárdi konvent Zs.-hoz. Rozgon-i Simon országbíró levelére megidézte János esztergomi érseket Chycho-i János leányai: Katalin és Klára asszonyok ellenében az ünnep utáni szerdán Zerdahel, csütörtökön Nana és pénteken (máj. 10., 11., 12.) Bachnya birtokon három vásáron való kikiáltással oklevelei bemutatása és 18 márka bírság megfizetése végett. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 9907. (NRA 382-2.) — (M.)