Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
1918 Márc. 30. Kassa. Zs. megtiltja, hogy Lökő János besztercei fuvarost és társait, amidőn Nagybányára élelmet vagy más helyekre árucikkeket bérért visznek, mások tartozásai miatt megkárosítsák. Az ilyen eljárás hátráltatja a bányavárosok fejlődését és sérti a közjót. — Z— W. III. 520. (Beszterce város lt. 16. — DF 247239.) — Archiv. Zeitschrift 1887. 79, reg. — Berger 16. (Uo.) — (M.) 1919 Márc. 30. Bécsújhely. Mautter András bécsújhelyi polgár Sopronhoz. Szorítsa Fischer Jánost tartozása megfizetésére. — Házi 1/2. 54. (Sopron város lt. D 407. — DF 202041.) — (M.) 1920 Márc. 31. (Cassouie, in cene Domini) Zs. Thamasy-i Henrik fia: János ajtónállómesterhez (magn.). Korábban meghagyta, hogy a nevében foglalja le Lewkus fiának: Tamásnak a Pozsega megyei Poduersya birtokon lévő részét, mivel ez, mint tudomására jutott, osztályos atyafiát: Jakab fiát: Miklóst véletlenül megölte. Tamás szerint azonban Jakab fiát: Miklóst nem ő, hanem mások ölték meg; bizonyságul bemutatta Pozsega megye ispánjának és szolgabíráinak a megölt testvérei és rokonai tiltakozására kiadott oklevelét, amelyet nem ellene, hanem idegen, hozzá nem tartozó személyek ellen bocsátottak ki. Ezért elrendeli, hogy a megye ispánja és szolgabírái a gyilkosság ügyében, a per modum proclamate congregationis bírói székükre összehívott nemesek körében eskü alatt tanúvallatást tartsanak, és amíg ennek eredményéről nem szerez tudomást, meghagyja, hogy Tamás elfoglalt birtokrészét adja vissza; amennyiben pedig a vizsgálat a panaszos bűnösségét bizonyítaná, a birtokrészt ismét foglalja le. Oklevelét nagyobb magyar királyi pecsétjével erősítteti meg. — A szöveg élén jobb felől: Relatio comitis Symonis de Rozgon iudicis curie regié per Ladislaum prothonotarium suum facta. Papíron, hátlapján nagypecsét nyomával. Jugoszláv Akadémia lt. D-VIII-9. (DF 230909.) — Isprave 1429, reg. — (M.) 1921 Márc. 31. (Cassauie, ultima die Mart.) Zs. a néhai nobilis Iohannes de Pinsano fia: nobilis Fredericus de Turri kegyelemért folyamodó kérésére és azokért a szolgálataiért, amelyeket in redemptionem sue offense et transgressionis preterite nyújtott, valamint mert örök időkre hűséget fogadott neki, utódainak és a Római Birodalomnak, megbocsátja vétkeit, és de speciali dono gratie ex novo redonando visszaadja neki castrum suum Turris per fidelem nostrum magnificum Philippum de Ozora comitem Themesiensem, exercitus nostri inibi protunc capitaneum pridem captum et nostre ditioni subiugatum. Kiköti azonban, hogy ha a fogadott hűséget megszegi, e redonatio, restitutio et reintegratio érvényét veszíti. — A szöveg alatt: per B. prepositum Albensem, Io. prepositus et vicecancellarius etc. HHSTA, RRB E (DF 287861) fol. la. — Altmann I. 206, reg. 1922 Márc. 31. Kassa. Zs. Váralja város bírája kérésére átírja Rozgonyi Simon országbíró 1412. febr. 28-i oklevelét (1804). — Schmauk 175. (Szepesi kápt. orsz. lt. Metales. Ser. 3. fasc. 4. n. 12a— DF 262684.) — Csáky I. 285, reg. (1733-i másolatból. Csáky cs. mindszenti lt. 38-2. — DF 258626.) — Átírta a szepesi kápt. 1457-ben. (Szepesváralja város lt. 4-B. — DF 274364.) — (M.) 1923 Márc. 31. Kassa. Zs. Bártfa városnak átengedi a falain belül a városkapu védelmére épült királyi várat a toronnyal együtt. — Wagner: Sáros 101. — Katona XII. 107. (Wagner után.) — Fejér X/5. 266. (Wagner után.) — Janota: Bardyjow 143, kiv. — Iványi: Bártfa 14. 66, reg. márc. 21-i kelettel. (Bártfa város lt. 67. — DF 212745.) — (M.)
