Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

[eiusdem . ..] excipiendo azok bírói fennhatóságát csak arra az esetre tartja fenn, dum et quando per quempiam impeterentur vei in causam attraherentur, továbbá biztosítja őket arról, hogy a kapott földek használatáért census dumtaxat consuetos et non extraordinarios ac munera similiter [consueta] ad instar aliorum iobagionum prenotati capituli in preallegata Zewleus commorantium kell adniuk — amire a káptalan ügyvédje, mint dékán magát és utódait, valamint a káptalan officialis-ait is kötelezte — ha pedig a szokásos census-nál és ajándékoknál többet követelnek tőlük, resignatis pretactis duabus sessionibus et terris memorato capitulo úgy távozhatnak, hogy zavartalanul használhatják saját örökölt és vásárolt földjeiket. Kikötik, hogy de vineis et frugibus in vineis et terris sepedictorum Petri et fratrum suorum a nobilibus et iobagionibus extraneorum emptis a káptalan s annak decimator-ai és officialis-ai nem szedhetnek nonam partém, csupán vinas décimas, a káptalan földjén termett borból és terményekből azonban décimas et nonas partes kötelesek adni Péter és testvérei; végül, hogy a káptalan nem kényszerítheti őket a két sessio elhagyására, ha kötelezettségeiket teljesítették. Méltóságsor. Vízfoltos hártyán, függőpecséttel. Veszprémi kápt. mit. Szöllős iuxta Balaton 17. (DF 201166.) 1784 Febr. 22. (in Késmárk, f. II. p. Invocavit) Zs. Jeke-i Jakab fia: Péter panaszára, hogy a minap a Gara-i Miklós nádor által Zabowch megyében tartott congregatio generalis-on néhány országlakó, különösen pedig Gegen-i Desew fiai: Domonkos és Mátyás őt mint proscriptionis labe offuscatus-t pendente et durante super eum premissa labe proscriptionis bírságokban elmarasztaltatták in contrarium legis consuetudinarie regni nostri in talibus observare solite, mivel iuxta approbatam regni nostri consuetudinem nullus regnicolarum nostrorum huiusmodi nota proscriptionis denigratus mindaddig, míg királyi kegyelemben részesül, nem marasztalható el semmiféle bírságban, az összes bírságokat, amelyekkel őt mint proscribáltat sújtották, megsemmisíti. Egyszersmind megtiltja a nádornak, az országbírónak és bírói helyetteseiknek, valamennyi egyházi és világi bírónak, a királyi és más bírságbehajtóknak, hogy a panaszosokat személyükben és javaikban intra vei extra iudicium háborgassák. — A szöveg élén jobb felől: Commissio propria domini regis. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. DL 43133. (Múz. törzsanyag.) — Baán: Jékey 18, reg. — (M.) 1785 Febr. 22. (prope villám Karaz, 12. die f. II. p. epiph.) Garai Miklós nádor ítéletlevele. A Szabolcs és Bereg megyék nemessége részére tartott közgyűlésen Kysdobron-i Gergely diák felesége: Borbála Bereg megye oklevelével igazolva, hogy Ruzka-i Dobow (dictus) Jakab fia: István Tamás apostol ünnepén (dec. 21.) Kysdobron birtokhoz tartozó erdőben talált sertéseit Nagdobron birtokra hajtatta, és közülük két jobbat kiválasztva saját használatára fordította, gyertyaszentelő utáni pénteken (febr. 5.) pedig egyik jobbágyának ménesbeli lovait Nagdobron-ba hajtatta, és azokat tetszése szerinti ideig magánál tartotta, ítéletet kért. Az alperes válaszában ártatlanságát hangoztatta. Mivel a felek kijelentették, hogy állításukat további bizonyítékokkal nem tudják igazolni, elrendeli, hogy Dobow István tizenketted magával húsvét nyolcadik napján (ápr. 10.) a leleszi konvent előtt tegye le a tisztító esküt, az erről szóló oklevelet pedig a felek rá nyolcadnapra a királyi kúriában mutassák be előtte. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Leleszi konv. orsz. lt. Acta a. 1412. n. 9. (DF 220578.) — (M.)