Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
1676 Febr. 1. (f. III. a. purif. Marie 1 ) Feljegyzés Pozsony városkönyvében. Item es ist fur Vns komén der Alt Gebhart Vnd hat gerugt auf ein halbs haws, glegen zu Prespurch vor der Stat auf der wedritz sudlukken gênant vnd daz ist sein Ander Rugvng auf • dasselb halb haws. A feljegyzés utólag áthúzva. Pozsony város lt. Prot. act. (DF 286772) 51. 1 Feltehetőleg nem vette figyelembe, hogy szökőév volt. 1677 Febr. 2. (Bude, in purif.) Zs. előtt Alcheb-i Jakab fia: Miklós gubernátor cruciferatus de Calidis aquis carnalis nővére: Katalin és annak férje: Stephanus de eadem iránt érzett hálából, amiért őt ab infantia sua educantes in diversis locis et partibus, quibus litterarum viget scientia, causa studii in eorum sumptibus et expensis fovissent et conservassent, örök jogon nekik és fiaiknak: János egri őrkanonoknak és Lászlónak adja a Zemplén és Ung megyei Alcheb, más néven Gathal és Lucaaradya birtokokban lévő részeit és valamennyi többi, őt öröklött, vásárolt vagy zálogjogon megillető jogait. Minthogy az adományozáshoz beleegyezését adta Miklós patruelis testvére: László fia: László, akire Miklós halálával de regni nostri consuetudine ennek összes birtokai szállnának, viszonzásképpen Miklós, valamint János és testvére: László — Katalin és István nevében is — fizetség nélkül László fia: Lászlónak adják directas medietates quarundam particularum terrarum Pogorlaalya et Vendeghi vocatarum, ipsos titulo pignoris concernentium — kötelezve magukat, hogy ha e földdarabokat örök jogon megszerzik, azok felét, ugyancsak fizetség nélkül, örök jogon adják neki; ha pedig visszaváltják azokat tőlük, a zálog összegének fele őt illeti — továbbá a Hegy és Falkus birtokokban lévő, őket zálogjogon megillető részek harmadát — vagy ha ezeket tőlük visszaváltják, helyette [....] harmadát—, végül örök jogon neki adják az őket a király új adományaként megillető Lucaradya(!) birtok felét. Kölcsönösen megegyeznek abban, hogy Miklós saját költségén folytatja tovább a [. ..] birtok miatt Myke fia: Jakab fiai: András és Balázs ellen megkezdett pert, s ha ezt megnyeri, a birtok felét László, a másik felét Katalin, István és fiaik kapják, akik viszont Lászlóval közös költséggel és fáradsággal folytatják a pert, ha annak folyamán Miklós meghalna. A két fél a jövőben a király adományait egymás között egyenlően felosztva fogja birtokolni, [...] Dauidhaza-i Gergely fiát: Antalt azonban in nostrum cetum et consortium ipsorum assumentes in hac parte. Ha viszont a felek egyike örökös nélkül hal meg, birtokrésze non in communem divisionem, sed in sortem propinquiorem videlicet propinquorum superstitis vei superstitum devolvi et cedere debeat. Ha vásárolnak vagy zálogba vesznek valamely birtokrészt, abból a reá eső összeg kifizetése után Lászlónak is részesülnie kell [?]. Végül: az egyezség megszegője fidefractione et in facto potentie pervesztes lesz. Alsó jobb harmadán hiányos papíron, a szöveg alatt titkospecséttel. Erdődy cs. vépi lt. 69-3139. (DF 262353.) 1678 Febr. 2. Karász. Garai Miklós nádor Szabolcs és Bereg megyék közgyűlésén kötelezi Dolhai Jánosnak Szatmár és Ugocsa megyék közgyűlésén 1411. dec. 23-án elmarasztalt fiait, hogy a hat márka bírságból perbeli ellenfelüknek, Dolhai Péternek járó két márkát fizessék meg, mert különben ő fogja behajtóival beszedetni tőlük. — Mihályi 181. (XIX. sz.-i másolatból, jan. 29-i keltezéssel. — Eredetije: Leleszi konv. orsz. lt. Acta a. 1412. n. 11. — DF 220580.) — (M.)
