Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

az alispánnal és a szolgabírákkal a királyi ember és a fehérvári káptalan megbízottja jelenlétében abba be is vezettetett. Papíron, hátlapján pecsét töredékeivel. DL 43129. (Múz. törzsanyag. Illésházy.) — (M.) 1658 Jan. 28. Buda. Branda bíboros, magyarországi generális reformátor a Somogy megyei tizednegyed fele miatti perben (Kropidlo) János (wloclaveki) püspök, pannonhalmi commendatort pervesztesnek nyilvánítja, kötelezi a jogtalanul élvezett jövedelem visszatérítésére, és elrendeli a veszprémi káptalan visszahelyezésétjogai birtokába. — Mon. Rom. Vespr. IV. 369. (Veszprémi kápt. mit. Simigh. dec. 11. — DF 201164.) — Átírta a fehérvári kápt. 1412. máj. 3-án. (Uo. 12. — DF 201169.) — Tart. átírta I. Mátyás 1482. febr. 1-ji oki., amelyet Cristannus erdélyi kanonok, a pápai követ auditor-a 1487. ápr. 28-án írt át jan. 25-i keltezéssel. (Uo. 32. — DF 201499.) — (M.) 1659 Jan. 28. Drezda. Frigyes meisseni őrgróf hozzájárul, hogy Drezda a városházi kápolnának több járadék között egy heilsbergit is adjon, amelynek évi járadéka négy magyar forint. — Codex dipl. Sax. II/5. 126. (Drezda lt.) — (M.) 1660 Jan. 28. — 1414. nov. 3. Ragusa consilium rogatorum-ának határozatai. — Gelcich 730. — (M.) 1661 Jan. 29. (Bude, f. VI. a. purif.) Zs. János esztergomi érsek kérésére testvére: Kanysa-i Miklós volt tárnokmester özvegyének (magn.) de plenitudine potestatis megengedi, hogy valahányszor az ország rendes egyházi és világi bíróságai bárki ellenében eskü letételére kötelezik, utasításuknak eskütársaival együtt állandó lakóhelyének parochialis egyházában tehessen eleget valamelyik hiteleshely kiküldöttének jelenlétében. Egyszersmind megtiltja a nádornak, az országbírónak, bírói helyetteseiknek s valamennyi egyházi és világi bíróságnak, hogy az özvegyet máshol leteendő esküre kötelezzék. — A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Commissio propria domini regis. Hártyán, a szöveg alatt titkospecsét töredékével. DL 9878. (NRA 10-16.) — (M.) 1662 Jan. 29. (Bude, f. VI. a. purif.) Zs. Garai Miklós nádorhoz vagy bírói helyetteseihez. Mivel Zechen-i Konya bán fia: Simon (magn.) a napokban elhalálozott, fia: Miklós és Frank vajda fia: László mester pedig Zeleus és Zaruas nevű birtokaik ügyében a szavatosokat ítéletlevele értelmében nem tudták megidéztetni vízkereszt nyolcadára, az idézést és a köztük, valamint Lachk vajda fiai: Jakab és Dávid közötti pert bírság nélkül halassza el Szt. György nyolcadára, nem véve tekintetbe eddig kiadott, vagy kiadandó ellentétes tartalmú okleveleit. Garai Miklós nádor 1413. szept. 9-i okl.-ből. DL 87956. (Esterházy es. Repositorium 43-A-19.) -ÍM.) 1663 Jan. 29. Buda. Zs. az évi 4000 magyar forint fejében, amelyet kamarájából kiutalt számára, Frigyes nürnbergi várgrófot felhatalmazza a felsorolt nyolc birodalmi város adójának és a nürnbergi fél zsidóadónak visszavonásig való behajtására. — Riedel II/4. 3. (Jung: Miscellanea II. 31 után.) — Minutoli 66. — Mon. Zoli. VII. 48. (Bamberg lt.) — Altmann I. 181, reg. (HHSTA, RRB E—DF 287861—

fol. 19a.) -(M.) 1664 Jan. 29. Buda. Zs. a német lovagrend nagymesterének, Plauen Henriknek megegyezést ajánl János lesslaui püspökkel. — Joachim—Hubatsch l/l. 1654, reg. (Königsberg lt.) — (M.) * Jan. 29. Garai Miklós nádor. — Mihályi 181. (DF 220580.) — Helyes kelte: febr. 2. Lásd 1678.