Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
Borbála — leánya: Fruzsina nevében is — előadta, hogy amikor férjét: Gergely diákot Raska-i Dobow fia: Jakab fiai: Balázs fráter és László ellenében hatalmaskodás miatt Frank országbíró fej- és jószágvesztésben elmarasztalta és birtokai lefoglalására a leleszi konventet a Raska-iak kérésére kiküldötte, ezek nemcsak férjének Kisdobron és Iske birtokokon lévő részét foglaltatták le, hanem a leányáét is, a férje birtokaiból hitbér és jegyajándék címen megillető részből pedig kielégítés nélkül őt szintén kizárták. Majd annak bizonyítására, hogy Kisdobron a nőágat is illeti, bemutatta Konya bán fia: Simon volt országbíró 1395. nov. 6-i oklevelét (ZsO I. 4147), és kérte, hogy neki [Dobow:] [dictus] Jakab fiaival — Balázs fráterrel és Istvánnal — adasson elégtételt. Mire ezek azt felelték, hogy ők Borbálát és leányát nem zárták ki Kisdubron és Iske birtokokon levő részeikből; igaz ellenben, hogy Gergely diáknak fejeváltságul nekik átadott ottani részeit birtokolják, aminek bizonyítására bemutattak két oklevelet: 1. A leleszi konvent 1408. nov. 5-i átírásában Frank országbíró 1407. jún. 7-én Budán kelt oklevelét (ZsO II. 5555). — 2. 1407. aug. 8. A leleszi konvent (ZsO II. 5667). Amikor az oklevelek bemutatása után a perben ítéletet akart mondani, Kisdobron-i János fia: Miklós fiai: György és Antal a perbe beleavatkozva előadták, hogy ők Kisdobron-i Imre megölése idejében is rerum natura (?) voltak, és ámbár Gergely diák és testvérei Mária királynőtől a fenti címen felkérhették László, Tamás és Miklós birtokrészeit, ezek azonban Kisdobron-ban nem lehetnek birtokosok, mivel atyjuknak törvénytelen ágyából származnak, miért is birtokrészükből kivettettek és kizárattak; ennek bizonyítására bemutatták Garai Miklós nádor 1412. jan. 20-i oklevelét (1613), majd ítéletet kértek. Borbála válaszában arra hivatkozott, hogy a nádori bizonyságlevél Kisdobron-i Miklós fiának: Jánosnak László, Tamás és Miklós nevű fiait törvénytelen ágyból származóknak nyilvánította ugyan, ő azonban egy későbbi tárgyaláson oklevelekkel tudja igazolni, hogy azok Jánosnak törvényes fiai. Ezek után az oklevelek bemutatása végett Borbála, valamint a Dobow (dictus) Balázs és István közötti pert Szt. György nyolcadára in curiam regiam nostram in presentiam halasztja, amikor a felperes tartozik György és Antal ellenében felmutatni okleveleit. Szakadozott papíron, zárlatán gyűrűspecsét nyomával. DL 9724. (NRA 747-69.) — Hátlapi feljegyzés szerint István a maga és az apát nevében, másrészről Gergely özvegye és tizenkét éves Fruzsina nevű leánya előadták, hogy István és Balázs a pert megszüntették, őket meghagyták Gergelynek kezükön lévő részében; mire ők István és Balázs javára lemondtak Gergelynek ezek és mások kezén lévő többi birtokairól. Istvánt, Balázst és Lászlót vissza kell iktatni, továbbá Dobó fiai Simon országbíró oklevelét érvénytelenítik. — (M.) 1639 Jan. 24. Ragusai Sipan Vitic Marin pap 31 dukátot kap Pucic Miklós ragusai nemestől szentföldi útjára. — Krekic 591, reg. (Ragusa lt.) — (M.) 1640 Jan. 25. (Bude, in convers. Pauli) Zs. a leleszi konventhez. Iktassa be Pereche-i Benedek fiát: Istvánt és carnalis nővéreit: Bogath-i Fülöp feleségét: Annát és Apathy-i Kapolch fia: Imre feleségét: Klárát az őket iusto iuris titulo megillető Szatmár megyei Pereche, Wanlegentheleke/Iwanlegenthe[leke], Almás és Thewlgyes birtokokba. Az ellentmondókat — ha vannak — idézze a nádor elé, és ugyanannak tegyen more solito jelentést az eljárásról. A leleszi konv. 1412. márc. 11-i pecsételetlen okl.-ből, amelyre 1430-ban egy fogalmazványt írtak. Leleszi konv. orsz. lt. Stat. litt. P. n. 328. (DF 273770.) — 1428. nov. 4-i átirata: DL 97078. (Vay cs. berkeszi lt.)