Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

1529 Jan. 9. (sab. p. epiph.) A pozsonyi káptalan előtt Wereskw-i Wolfardus (proc. Chewfalua-i Mihály fia: Artulphus), valamint Diozeg-i Fodor (dictus) Mihály felesége: Gorida hat fogott bíró ítélete alá bocsátják az utóbbinak Zwh birtokból járó hitbér, jegyajándék és más jogok eldöntését oly módon, hogy hat márka bírságban — salva iudicis portioné — való elmarasztalásuk terhe mellett kötelezik magukat, hogy elfogadják a Bahun villa-ban in dominica sexagesima (febr. 7.) hozandó ítéletet, s ezt az egyik fél által fogott bírák is meghozhatják. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 43126. (Múz. törzsanyag. Véghely-gyűjt.) 1530 Jan. 9. Frigyes eichstadti püspök 40 magyar forint fizetése ellenében átad Traubling-i Weich ;er Frigyesnek egy regensburgi telket. — Reg. Boica XII. 110. — (M.) 1531 Jan. 10. (Bude, die dom. p. epiph.) Zs. venerabili viro dilecto Gregorio comiti capelle sue. Határolja meg claustrum Beaté Marie virginis de Weteribuda apácáinak valamennyi Pozsony megyei birtokát és részbirtokát a pozsonyi káptalan bizonysága jelenlétében. Az oklevelet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősítteti meg. —- A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt: Relatio Zueli de Nassis sumpmi thesaurarii regié maiestatis. Papíron, hátlapján nagypecsét nyomával. DL 9858. (Acta eccl. ord. et mon. Poson. 43-36.) — (M.) 1532 Jan. 10. Zs. Lőcsei Péter budai kanonokhoz és vikáriushoz. Katalinnak, György szabó budai polgár feleségének, az óbudai apácák ellen az óbudai mészárszék miatt tett panasza ügyében halogatás nélkül hozzon végső ítéletet. — BTOE III. 588, kiv. (Lőcsei Péter budai vikárius 1412. jan. 22-i okl.-ből: 1634. DL 9721. — Acta eccl. ord. et mon. VBuda 19-10.) 1533 Jan. 10. (Bude, die dom. p. epiph.) Rozgon-i Simon országbíró elengedi mindazon bírságoknak őt illető bírói részét, amelyekben Apaty-i Cheh (dictus) Jánost és Rathon-i Petheu fia: Dénest ő vagy elődei bárkivel szemben elmarasztalták, kivéve azonban familiárisai: Barotch-i István és Guta-i György mesterek részét. Egyszersmind megtiltja a bírságszedőknek háborgatásukat. Papíron, a szöveg alatt gyűrűspecsét töredékével. DL 9859. (NRA 1600-5.) — (M.) 1534 Jan. 11. ([Bude,] f. II. p. epiph.) Zs. Garai Miklós nádorhoz vagy Szatmár megye nemesei és a bármely más állapotúak számára különös királyi rendeletre közgyűlést tartó embereihez, valamint a megye ispánjához vagy alispánjához és szolgabíráihoz. Németi királyi város bírája, esküdtjei, polgárai, hospes-ei és népei panasza szerint, bár őket más oklevelével kivéve az ő és az ország valamennyi világi bírájának hatásköre alól, minden perükben a királyi és a tárnokmesteri bíráskodás alá rendelte, vos nesciretur quo ducti ingenio, ymmo uti reditur temeritate preassumpti, ipsis litteris nostris exemptionalibus quodam modo spretis et parvipensis közgyűléseikre bírói hatalmuk alá kényszerítik őket nemcsak sérelmükre, hanem etiam ipsius exemptionis eorum detrimentum et derogamen valde ingens. Mivel azt akarja, hogy a Nempti-i polgárok és népek felett világi ügyekben maiestatis nostre in persona egyedül a tárnokmester ítélkezzék, közgyűléseiken a jövőben ne merjenek bíráskodni sem ők, sem azok, akik megbízásából a jövőben tartanak közgyűlést a megyében. Oklevelét, amelyet nagyobb magyar királyi pecsétjével erősíttet meg, elolvasása után a felmuta-