Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

Zuhodol-iak ellen keresete lenne, iuxta morém et consuetudinem predicti regni nostri keresse igazát. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. DL 68689. (Szögyén-Marich cs.) — (M.) 1147 Nov. 5. (in Somogwar, 5. die sabbati videlicet 6. diei f. II. a. Sym. et Iude) Garai Miklós nádor ítéletlevele. Marchali-i István fia: Miklós volt erdélyi vajda (magn.), fiai: László, István, Imre és János, testvére: Dénes volt székely ispán, fia: György, atyai testvéreik: fenti István fia: István fia: Miklós, fenti idősebb István fia: Péter fia: László, fenti nagyobb István fia: János fia: György, más részről Ozthopan-i Domokos fia: Dénes, felesége: Borbála, gyermekeik: Romanus, Mihály, Ilona, aki Dawoth-i Imre özvegye, Dorottya, aki Zolardus felesége, Erzsébet, aki Illyemendzenth-i János felesége és Apolyna, fenti Ilona leányai: Erzsébet, Katalin és Julianna, fenti Erzsébet gyermekei: Erzsébet, Kilián és János fogott bírák közbenjárására kiegyeznek az utódok nélkül elhalt Bissenus János fiának: Péternek Miklós vajda és rokonai által a királytól adományul kért Somogy megyei Abafalwa nevü birtoka és a Dewecher, Twr, Gezth birtokokon lévő részei miatt a királyi kúrián régóta folyó perükben. A megegyezés értelmében Miklós vajda és rokonai a Dewecher, Twr és Gezth birtokokon lévő részeket és az Abafalwa birtokon, a falu déli részén lévő malmot egy pataknak a felével usque vallem seu antiquum decursum eiusdem, az adománylevelet és valamennyi többi oklevelet érvényteleneknek nyilvánítva, teljes joggal átengedik perbeli ellenfeleiknek; Borbála, férje: Dénes és a többiek viszont a fenti patak keleti felén fekvő egész Abafalwa birtokot a falu északi végén a patakon lévő malommal és a patak felével usque vallem seu antiquum meatum eiusdem átadják, végképpen lemondva róluk, a vajdának és rokonainak, ugyancsak semmiseknek nyilvánítva a birtokra vonatkozó összes okleveleiket. Mivel Miklós vajda és rokonai Abafalua birtokból egy, a Dewecher birtokkal határos szántóföldet átengedtek az Ozthopaniaknak, ezek viszonzásul a Hangyas nevű, Abafalua birtokkal délről határos szántóterületet adják cserébe a Szt. Márton parochiális egyház sérelme nélkül. Amikor a felek kérésére Dombo-i Péter fia: György királyi emberrel, Mátyás mester fehérvári kanonokkal együtt kiküldötte emberét: Doboch-i János nádori jegyzőt a Somogy megye részére prope Somogwar Simon és Júdás napja előtti hétfőn (okt. 26.) tartott közgyűlésből határjárás és iktatás végett, azok visszatérve jelentették, hogy szombaton, a közgyűlés hatodik napján (okt. 31.) kiszállva Abafalua birtok, Twr, Dewecher és Gezth részbirtokok területére, azokat szétválasztották oly módon, hogy penes quandam magnam viam ad modum crucis stantem in commetaneitate terre custodis ecclesie Albensis et nobilium de Farkpolyan kezdve két régi földhányás mellett két újat csináltattak; ugyanezt tették ugyanezen a nagy úton haladva, majd egy körtefánál, azután versus orientem reflectendo duas metas terreas erexissent, quarum una modo simili a parte orientis annotate possessioni Deuecher et alia a parte occidentis prescripte possessioni Abafalua separarent, dehinc versus predictam plagam meridionalem in parvo spatio eundo unum lignum piri meta terrea circumfodissent, necnon aliam metam a parte orientali eiusdem piri penes eandem metam terream élevassent, inde modo simili in modico spatio eundo similiter duas metas terreas quampluribus binis metis terreis post sese positis eundo, míg egy nagy tölgyfáig nem jutottak, mindenütt kettős földhányással különítve el Deuecher és Abafalua birtokokat, valamint az utolsó alkalommal terras possessionum custodis ecclesie Albensis. Ezek után