Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
1025 Okt. 5. (in Dubicza, f. II. p. Michaelis) Paulus Bothoryan comes de Dubicza ac Bartholomeus filius Petri de Pridimeryak supanus et iudex 1 iudicatus nobilium dicti comitatus de Dubicza előtt a Dubica megyei Pobresya-i Fábián fia: Ergyawacz (dictus) Lőrinc a Dubicza megyében in Pobrysya és in Drasynasella lévő birtokrészeket, ti. amelyek Powsa fiaitól: Pétertől és Miklóstól 32, Fábián fiától: Antaltól 4, Márk fiától: Páltól 4, Iwko fiától: Demetertől 8, Fábián fiától: Imrétől 14 és Pousa leányaitól: Margittától és Magdolnától 8 aranyforintért vannak nála zálogul, tovább zálogosítja Bachina-i András fiának: Jakabnak ugyanezért az összegért, míg a régi tulajdonosok vissza nem váltják. A birtokokat a fenti összegben ő is tetszése szerint adhatja zálogba. Hártyán, függőpecsételés helyével. AHR, NRA fasc. 1600. n. 3. (DL 34055.) — (M.) 1 Utána sedis kihúzva. 1026 Okt. 5. Róma. XXIII. János pápa Benedek székesfehérvári prépostnak elengedi a prépostságából 1410. febr. 16-tól márc. 21-ig beszedett jövedelmet, amelyet a pápai kamarának kellene megtérítenie. — Mon. Rom. Vespr. II. 361, kiv. — Az eredetiben: Io XXX de Nomays. A szöveg élén: A de Rate B. (Vatikáni lt. Reg. Lat. Vol. 157. fol. 196b— 197a. — DF 288636.) — (M.) 1027 Okt. 6. Pozsony. Zs. a pozsonyi káptalanhoz. Iktassa be Vattai Lászlót a Pozsony megyei Vattán levő birtokrész és rét birtokába, amelyek zálogjogon illetik meg. — Eszterházy 40. (Pozsonyi kápt. orsz. lt. 6-14-2. — DF 226180.) Szept. 29-i keltezéssel. — (M.) 1028 Okt. 6. ([decimo qujinto die 15. diei nat. Marie) A leleszi konvent bizonyítja, hogy Rozgon-i Simon országbírónak az ország nemeseivel együtt adott megbízásából a királyi emberrel Gál mester konventi jegyző Janosy-i Mihály fia: Péter és Loránd fia: Barla felperesek kijelölése szerint a Janosy birtok területén fekvő Reeth nevű földet KisJanosy-i Barla alperes jelenlétében meghatárolta. A határ Owaya birtok felől a Waya birtokból ad oppidum Kalló vezető út mellett kezdődik, egy ideig az utat követi, majd elhagyva azt ad quendam monticulum érkezik, irányát a Waya faluból ad terram Waswary vivő út mellett Owaya-i Demeter fia: András beleegyezésével emelt földhányás jelzi, ugyanígy egy másik hegyecske után penes viam seu stratam publicam de Janosy ad villám Karaz dirigentem, a síkságon érint egy arborem parvam zylfa dictam; egy földhányásról Cheech-i Posa fia: Mihály, Olnod-i Zudar Benedek mester familiárisa és az Ewr-i nemesek officialisai, emberei és familiárisai azt állították, hogy az Ewr birtok határjele s ellentmondottak; ezután átvág a Waya faluból Janosy faluba vezető úton, itt Owaya-i András kijelentette, hogy Ewr birtok az ő Owaya birtokával szomszédos; majd visszatérve ugyanerre az útra, egy ideig rajta haladva az erdő mellett négy régi földhányásnál végződik. Az utolsó határjelnél Kantor Péter felperes harmadmagával: Papus-i Ernye Jakab és Mihály nevű fiaival resolutis cingulis, discalciatis pedibus comparendo terramque super caput suum levando et generaliter recitante prefato nostro testimonio pro ipsis actoribus deputato dicendo, prout moris est iuxta regni consuetudinem iurare super terram, letette az esküt, hogy a leírt határjelekkel az ő Janosy nevű birtokukhoz csatolt Retth föld régtől fogva az övéké és elődeiké volt és hozzájuk tartozott, ő pedig az eskütétel után a Reeth nevű földbe a felpereseket beiktatta. Hártyán, függőpecsétje az oklevél alsó részének közepét kitépve ezzel együtt elveszett. DL 62221. (Ibrányi cs.) — (M.)
