Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

472 Máj. 18. (f. II. a. asscens.) A vasvári káptalan előtt Ouar-i Petheu fia: Lőrinc és fiai: János, Miklós és György egyrészt azokért a menyegzői ruhákért, amelyeket Korlathfelde-i Balázs fia: János saját költségén adott Lőrinc leányának: Erzsébetnek a vele kötött házassága alkalmával — minthogy Lőrinc és fiai nem tudták Erzsébetet, ut decuisset, vestibus nuptialibus ellátni — másrészt ratione dilectionis naturális örök jogon Erzsébetnek és általa férjének, valamint tőle született leányának: Katalin hajadonnak adnak Ouar birtokon 28 iugera terrarum arabilium ipsorum, prout arari sólet, 14 scilicet in terra Vrdunguskuth dicta adiacentia ad orientem et occidentem divertentia et alias(!) 14 in terra Thelek dicta a quadam valle vulgo Nadasdwelgh dicta versus aquillonem usque terram Mathie filii Iohannis de Chem in uno volumine adiacentia, simulcum silva in latitudine earundem 14 iugera(!) terrarum, longitudine vero usque quendam monticulum vulgo Thobayhalma dictum versus orientem adiacentem; item quandam particulam terre ex opposito sessionis dicti Laurentii filii Peteu et filiorum eiusdem a quodam monte versus meridiem usque arbores merusarum(!) pro locis sessionalibus; item fenetum seu pratum ipsorum duorum falcastrorum in dicta terra Vrdunguskuth a valle usque pratum annotati Mathie filie Iohannis adiacens, egyúttal megengedve nekik, hogy az utakat, vizeket és legelőket velük közösen használhassák. Méltóságsor. Chirografált hártyán, függőpecsétje hiányzik. DL 105751. (Batthyány lt. Acta antiqua. Óvár 1-9-33-1.) 473 Máj. 18. (in Theet, f. II., in Rogationum) Checher-i Ormos (dictus) Pál fia: András mester Szabolcs megye alispánja és a négy szolgabíró bizonyítja, hogy Zs. 1411. márc. 29-i parancsára kiküldöttük: Buli-i Tamás szolgabíró elvégezve a vizsgálatot, helytállónak találta Kerchy-i Péter és Boldizsár panaszát, kiegészítve azzal, hogy annotatos iobbagiones in silva eorum permissionali spoliassent, vadiassent, percussissent et vitupérassent, quia prescripta silva Vincentio similiter pertinebat sicut aliis nobilibus. Hiányos papíron, hátlapján öt pecsét nyomával. DL 43086. (Pokoly.) — (M.) 474 Máj. 19. (f. III. a. Urbani) A leleszi konvent előtt Miklós (prov.) Barthfa-i civis et hospes elismeri, hogy Chap-i László, Miklós és Péter ad petitionem nobilium proborumque virorum visszaadták neki azt a három lovat, amelyet a máj. 3-án in dicto oppido ecclesie nostre Lelez tartott évi vásáron vigore commissionis et litterarum domini régis exinde facte et emanatarum vettek el tőle. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Vécsey cs. 115. (DF 254338.) 475 Máj. 20. (6. die f. VI. a. asscens.) A fehérvári káptalan egyezséglevele. Zs., amikor a Somogy megyei Somogwar királyi várost cum castro murum antiquum habente, Zabaar és Dob prédiumokkal, vámmal és a Hidas folyón levő malmokkal, szőlőhegyekkel együtt Marchaly-i István fiainak: Miklósnak és Dénesnek, atyafiaiknak: János fiának: Györgynek, másik István fiának: Miklósnak és Péter fiának: Lászlónak új adományul adta, szavatosságot vállalva kötelezte magát, hogy az adományosokat azok birtokában bárki ellen megvédelmezi. Az iktatáskor conventus ecclesie Sancti Egidii de Simigio ellentmondott, majd az így keletkezett perben Garai Miklós nádor iudex ordinarius előtt bemutatta I. Károly király átiratában Szt. László királynak az egyház határaira vonatkozó oklevelét. A nádor ekkor a pert ratione dicte expeditionis