Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)
40 aranyforintot secundum predictam extimationem. Stephanus XXIIII de Prato. — A szöveg élén: L. Vatikáni lt. Reg. Lat. Vol. 149. fol. 199b—200b. (DF 288614.) 427 Máj. 4. (Waradini, f. II. p. inv. Crue.) Zs. a leleszi konventhez. Tartson vizsgálatot Vethes-i Tamás váradi prépost, László fia: Jakab és Lőrinc fiai: Ambrus és János panaszára, amely szerint temporibus diu preteritis, amikor a Zamos folyón álló malmukat ácsokkal helyre akarták állíttatni, Darah-i Péter fia: Mátyus és fiai Gergely és László cinkosaikkal együtt nyíllövésekkel elűzték onnan az ácsokat, és a munkát azóta sem engedték elvégezni. Ha a panasz helytálló, idézze meg az elkövetőket a nádor elé, eljárásáról pedig ugyanoda tegyen jelentést. Oklevelét sigillo nostro maiori, quo ut rex Hungarie utimur, erősíttette meg. Papíron, zárlatán nagypecsét nyomával és mindkét oldalán a konv. válaszának fogalmazványával. Leleszi konv. orsz. lt. Acta a. 1411. n. 18. (DF 220560.) — (M.) 428 Máj. 4. A veszprémi káptalan Garai Miklós nádorhoz. Veszprém megyében vizsgálatot tartva megállapította, hogy a Győr megyei szolgabírák csalárdul oklevelet állítottak ki, amely szerint Márton (bakony)béli apát, jobbágyai kiszabadítása érdekében, a győri ispánnal és a pannonhalmi várnaggyal egyezséget kötött volna, magát pénzfizetésre kötelezve. — Pannonh. rendt. VIII. 435. (Pannonhalma, Capsarium 52-K-3. — DF 207577.) — (M.) 429 Máj. 4. (in Cheec, f. II. p. inv. Crucis) Checher-i Ormos (dictus) Pál fia: András mester, Szabolcs megye alispánja és a szolgabírák előtt Kallo-i Zsigmond 1 Zolon-i(?) alispán panaszt tett, hogy három jobbágyát: Enchenchy (dictus) Jánost, Pétert és parvus Lászlót Zalmadi-i János és Albert súlyosan megsebesítették, kettőt közülük fogságba vetettek, majd az egyiket elbocsátották, a másikat azonban most is maguknál tartják. Mindezt Kerchy-i Péter és Palagi-i János nemesek is vallomásukkal bizonyították. Papíron, zárlatán három töredezett pecséttel. DL 53582. (Kállay cs.) — (M.) 1 Az eredetiben tévesen: ac és a mondatszerkezet végig többes számú. 430 Máj. 5. (Waradiny, f. III. p. inv. Crucis) Zs. a nádorhoz, országbíróhoz és bírói helyetteseikhez, valamint az ország valamennyi egyházi és világi bírójához. Mivel Waya-i Miklós fia: István Peren-i Pál fiával: Miklóssal, udvara iuvenis-ével in Alamaniam szándékozik menni, és így perei vitelében nem tud részt venni, halasszák el mind az ő, mind pedig testvére: Ábrahám, Benedek fiai: István és Tamás, ezen István fiai: György és Mihály és László fia: György valamennyi, mind az általuk mások ellen, mind mások által ő ellenük indított perét vízkereszt nyolcadára. Pereik összekapcsolódása miatt ugyanis István jelenléte nélkül ők sem tudnának feleletet adni. Oklevelét, amelyet szokott pecsétjével erősíttet meg, elolvasása után vissza kell adni a felmutatónak. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkospecséttel. DL 96800. (Vay cs. berkeszi lt.) — (M.) 431 Máj. 5. Csernél. Tolna megye Rozgonyi Simon országbíró ápr. 24-i levelére (391) a királyi kúriába felterjeszti Bátmonostori Töttös Lászlót és officialisât, Besenyői Miklóst azért elmarasztaló ítéletét, mert a jánosi és battyáni jobbágyokkal elvétettek Gadányi Mihálytól 200 köböl bort. — Zichy VI. 102. (DL 78998.—Zichy cs. zsélyi lt.)
