Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

368 Ápr. 18. Velence a lengyel király üzenetére, hogy Zs. ellen kész szövetséget kötni, elhatározza, hogy megbízza a Lengyelországban tartózkodó Bicharano Pétert a tárgyalások megkezdésével. — Ljubic VI. 154. — Archív f. öst. Gesch. 63 (1882) 85, ápr. 8-i kelettel. (Velencei állami lt.) — Óváry I. 73, reg. — Mon. Pol. XI. 75, reg. — (M.) 369 Ápr. 19. (Cassouie, in Quasimodo) Zs. a leleszi konventhez. Iktassa be a Máramaros megyei Barania birtokba Barania-i Lőrincet, atyját: Lukácsot és János, Egyed, István nevű testvéreit, akiknek azt, in cuius pacifico dominio ipsi a dudum fuisse et ad presens fore asseruntur, Lőrinc szolgálataiért in perpetuum új adományul adta. Az ellentmondókat idézze meg a nádor elé. Papíron, zárlatán pecsét nyomával, hátlapján a konv. okl.-nek fogalmazványával, amely szerint a beiktatás máj. 29-én (f. VI. p. Urbani) megtörtént, amiről a konv. 15. napra (jún. 12.) adta ki okl.-ét. Leleszi konv. orsz. lt. Stat. litt. B. n. 14. (DF 210968.) — (F.) — Új M. Múzeum 1857. II. 358, reg. (Leleszi konv. lt.) — Akad. Ért. 1857. 358, reg. 370 Ápr. 19. (Cassouie, 8. die pasche) Zs. Zwynye-i Benedek kiskorú fia: Péter összes birtokait, amelyeket a prelátusok és bárók határozatából vérbeli rokonára: Péter Sarus-i plébánosra oly feltétellel bízott megőrzés végett, hogy köteles a gyermekről nagykorúságáig a királyi kúriában vagy másutt, ahol neki alkalmas, nostre maiestatis in persona gondoskodni, mivel a gyermeket rokonai az írásbeli királyi parancsokat semmibe véve és eltitkolva nem adták ki gondozás és nevelés végett, most visszavonásig non ipsius Petri pueri, sed nostre serenitatis nomine bízza megőrzés és kezelés végett a plébánosra. Tart. átírva Zs. 1419. máj. 20-i okl.-ben. DL 70367. (Szinyei Merse cs.) — (M.) 371 Ápr. 19. Kassa. Zs. Rakolupi Sebestyén kérésére átírja a veszprémi kápt. 1409. szept. 1-ji okl.-ét (ZsO II. 7010). — Levt. Közi. XVII (1939) 260, reg. (Rakovszky cs. kocsóci lt. — DF 285452.) — (M.) 372 Ápr. 19. (Bude, 26. die oct. med. quadr.) Rozgon-i Simon országbíró a pannonhalmi konventhez. A győri káptalan pert indított Antal fráter Chorna-i prépost és a konvent ellen, mert ellentmondott a Győr megyei Barathy birtokban lévő rész körülhatárolásának. A jelen nyolcadon, amikorra a pert halasztották, a felperes bemutatta Henrik nádor, pozsonyi ispán 1261. évi oklevelét (Hazai okit. 40), amely leírta a káptalan Barath villa-ban lévő földje határait. Minthogy az alperes (proc. Pothond-i Gergely), aki azzal indokolta ellentmondását, hogy a körülhatárolásánál a felperes magnam terre particulam foglalt el az ő Naghbarath birtokából, ennek határait leíró oklevelet bemutatni azonban nem tudott, és a határok kijelölése nélkül ítéletet hozni nem tud, Keresztelő Szt. János születésének 8. napján (júl. 1.) határolja el előbb Henrik nádor oklevele alapján a felperes útmutatása szerint annak Barath birtokát az alperes Naghbarath birtoka felől, majd az utóbbit az alperes útmutatása szerint a felperes birtoka felől, a vitatott földet vagy földrészeket lege regni requirente becsülje föl haszna, minősége, nagysága és értéke szerint regali mensura mensurando, vagy ha mérni nem lehet, visu considerando, majd Keresztelő Szt. János nyolcadára tegyen jelentést az eljárásról. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. DL 9770. (Acta eccl. 35-44.)