Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár III. (1411–1412) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 22. Budapest, 1993)

fa vocatam pênes eundem fluvium existentem, quam signo metali consignassent, ibique ipsorum terminassent reambulationem. Minthogy az alperes (proc. Molnár-i Imre) azzal indokolta ellentmondását, hogy a Rába folyó nem a civitas-t, hanem öt illeti, s ezt oklevelekkel bizonyítani tudja, elrendelte, hogy Szt. Mihály nyolcadán mutassa be azokat. 1408. Szt. Mihály nyolcadán, amikorra — az alperes hibájából — a pert halasztották, az utóbbi bemutatta V. István 12[7]1.

2 aug. 25-i oklevelét, amely szerint a király quandam insulam suam ibidem in Molnár inter fluvios Rabae et Csömen existentem, ut dictum fuisset, prout iacet usque villám Püspöky vocatam szolgálataiért örök jogon Molnár-i Eridinus fiának: István comes-nek adományozott. Minthogy e sziget helyének felülvizsgálata nélkül ítéletet hozni nem tudott, utasította a káptalant, hogy Szt. György ünnepének 8. napján (1409. máj. 1.) penes decursum dicti fiuvii Csemen, ex quo scilicet parte ipse in dictum fluvium Rabae incideret, a felek útmutatása alapján vizsgálja meg situm et statum dictae insulae ibidem in Molnár inter dictos fluvios Rabae et Csemen existentis, prout videlicet ipsa usque dictam villám Püspöky iacet, és állapítsa meg, si eadem insula dictum fluvium Rabae ex integro vei particulariter ad prefatam possessionem Molnary annotati Demetrii scinderit et annecteretur an ne, majd az eljárásról annak 8. napjára tegyen jelentést. Egyúttal elrendelte, hogy az alperes ugyanakkor a neki járó hat és a perbeli ellenfélnek járó egy márka bírság kétszeresét fizesse. — Szt. Mihály nyolcadán, amikorra a pert halasztották, a felek bemutatták a káptalan jelentését, amely szerint kiküldöttei és Pánis-i Sebestyén mester, a királyi kúriából e célra kirendelt nádori ember nem tudtak választ adni a feltett kérdésekre, mert a felperesek útmutatása alapján a vizsgálatot incepissent ex parte aquilonari dicti fluvii Rabae et ab eodem fluvio Rabae eundo prope finem hortorum dictae possessionis Molnár in quadam vena antiqua lutosa et exsiccata valde ad partém quasi őrientis usque finem plateae dictae possessionis Molnár versus predictam possessionem Püspöki ad iactum unius sagittae vei paulo plus ab eodem fluvio Rabae eundo, ipsaque vena tamen déficiente, per terras aliorum nobilium per loca pratosa et planities usque dictam villám Püspöky transeundo eorundem finivissent reambulationem, ubi ipsis nullus fluvius in ipsum fluvium Rába incidens, qui ipsam insulam dictae civitati adiungeret et annecteret apparuisset. Az alperes pedig suam reambulationem hoc modo incepisset, quod primo penes dictum fluvium Rabae ex parte dictae civitatis contra meatum ipsius fluvii versus villám Hiduegh ad occidentem usque in oppositum praedii Árpás nuncupati transivisset; abhinc tandem versus meridiem eundo per bonum et magnum spatium pervenisset ad quandam aquam, in qua quidem prius pons haberetur, quem ipse Demetrius fluvium Csemen, annotati vero cives non fluvium Csemen, sed Csernecz eotunc vocari affirmassent, penes quem ad orientem versus dictam villám Püspöki eundo metas possessionis vestrae Zsidófölde vocatae attigisset, ibique suam finivisset reambulationem, ubi ipsis consimiliter nullus fluvius, qui in praedictum fluvium Rabae incidendo praedictam insulam dictae possessioni Molnári adiungeret et annecteret apparuisset. — Minthogy az alperes (proc. Molnár-i Miklós) azt állítva, hogy a Rabae folyó új mederben folyik, meg kívánta mutatni annak régi medrét és benne az említett, Molnár birtokon lévő szigetet, utasította a káptalant, hogy vízkereszt 8. napján (1411. jan. 13.) az alperes útmutatása alapján jelölje ki a Rába folyónak az újtól eltérő régi medrét, s ha ennek létét mások is megerősítik, vizsgálja meg ex parte ipsius possessionis Molnári et non ex parte dictae civitatis Castriferrei hoc et id, si praefatus fluvius