Körmendy József: A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái 1421–1536 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 21. Budapest, 1990)

Bevezetés. A magyarországi egyházmegyék javadalmainak annátái 1421-1536

egyik oka az országot ért török támadás és megszállás. Ismeretes, hogy a pápaság a háborús kiadásokat részben készpénzzel támogatta, részben pedig a fizetési kötelezettségeket, így az annátákat és az azoknál is jelentősebb servitiumokat, a főpapi kinevezésekért járó illetékek megfizetését elengedte.

17 Az annáta fizetésének végleges megszűnését elősegítette a Tridenti zsinat 1563 őszén a 24. ülésen hozott reform határozatával is, amely megtiltotta, hogy az 1000 illetve 100 dukát évi jövedelmet meg nem haladó egyházmegyei (püspöki), székesegyházi vagy plébániai javadalmat reservatioval, illetve annátával megterheljék.

18 Az Annatae sorozatát korábban három magyar kutató ismerte és gyűjtötte a hazai vonatkozású adatait különböző szempontok szerint. Erdújhelyi Menyhért 1895-ben, Kollányi Ferenc 1893-ban és 1897-ben, Lukcsics József pedig az 1900as évek elején dolgozott az akkor a Római Állami Levéltárban őrzött sorozatból. Mindhárman a Fraknói Vilmos által alapított Római Magyar Történeti Intézet ösztöndíjasaiként juthattak Rómába és a Vatikáni Levéltárba.

19 Gyűjtésüket más-más formában adták közre. Erdújhelyi Menyhért Kutatásaim a római levéltárakban címmel a Katholikus Szemle 1896-ik évfolyamában, majd különlenyomatban is közölte adatait, közöttük az 1461-1484 közötti évekből 35 magyarországi annáta regesztáját. Kollányi Ferenc Római levelek (Esztergom 1900) című utibeszámolójában említette először, hogy az annata-kötetekből is kutathatott. Gyűjtését külön nem adta ki; adatait az Esztergomi kanonokok 1100-1900. Esztergom 1900) című művében feldolgozta. Lukcsics József a veszprémi egyházmegyére vonatkozó annáta^ adatokat a Monumenta Romána Episcopatus Vesprimiensis (idézve: MREV) című forráskiadvá17

1466-ban 10.000, 1471-ben 18.000 dukátot utalt át a pápa a Mediciek közvetítésével a török elleni harc segélyezésére (Mayer Béla op. cit. 668). A veszprémi püspökség betöltésekor fizetendő díjat II. Ulászló török elleni hadjáratára adott 40.000 forint segély utolsó harmadaként a Római Kúria 1502 február 12-én elengedte (MREV IV, p. 108, N. XCIII). További adatok: Theiner, Augustinus: Vetera monumenta slavorum meridionalium históriám illustrantia I. Romae 1863. N. DCCCXLVII, DCCCLXXXVII, DCCCXCVI, DCCCCV-DCCCCVH. 18

Concilium Tridentinum, 11 Novembris 1563, Sessio XXIV: Decretum de reformatione, Canon XIII; in: Conciliorum Oecumenicorum Decreta op. cit. 768. — Cf.: Ganzer, Klaus: Das Konzil von Trient und die Annaten. In: Römische Kurie. Kirchliche Finanzen. Vatikanisches Archiv. Studien zu Ehren von Hermann Hoberg. Hrsg.: Erwin Gatz. Roma 1979, 215-247. (Miscellanea Históriáé Pontificiae vol. 45-46.) 19 Az intézet 1895-1907 között működött. Az öt férőhely egyikét Fraknói a Magyar Tudományos Akadémiának ajánlotta fel, és a fenntartási költségeket is az Akadémia segítségével próbálta biztosítani. Végül is a magyar államnak ajándékozta. Az első világháborús nehézségek felszámolása után 1924-ben nyílt meg Római Történeti Intézet névvel, amelynek ösztöndíjas és anyagi ügyeit az Akadémia Római Történeti Bizottsága intézte. E bizottság támogatásával jelent meg Lukcsics Pál XV. századi pápák oklevelei (idézve: Lukcsics I—II) című kétkötetes munkája (Bp. 1931-1938). Fraknói Vilmos alapításának történetét megírta: Pásztor, Lajos: L'Istituto Storico Ungherese a Roma e il vescovo Vilmos Fraknói. Archiv io deli a Societá Romána di Storia Patria 100 (1977) 143-166 (különlenyomatban is); az intézménynek a Magyar Tudományos Akadémiával való kapcsolatára: Fráter Jánosné: A Magyar Tudományos Akadémia állandó bizottságai 1854-1949. Bp. 1974, 251-262. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei 70.). Az Intézet és az Akadémia közötti kapcsolat révén kerültek Lukcsics Pál oklevélkiadásának kéziratai és jegyzetei a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárába (MTAK, Ms 10.656, 10.657, 10.658); Beke Antal saját kutatá-