Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

ELÖSZÖ A Magyar Országos Levéltár kiadványainak II. (Forráskiadványok) sorozatában ez a harmadik olyan kötet, amely egy, a Levéltárban őrzött családi levéltár Mohács előtti teljes iratanyagát teszi közzé kivonatokban. (Az első — a sorozat 14. kötete — A Szent-Ivány család levéltára 1230 — 1525, a második — a sorozat 18. kötete — A Balassa család levéltára 1193 — 1526 című kötet volt.) A mintegy négy évtizeddel ezelőtt készített kivonatok történetéről, kiegészítésükről, korszerűsítésükről tájékoztatást az említett első kötet előszavában olvashat az érdeklődő. Ugyanott olvashatók a kivonatok készítésénél és közlésénél érvényesülő szabályok is. A Szent-Ivány család levéltárának okleveleihez írt bevezetés kiegészítéseképpen meg kell jegyezni, hogy a nyomtatásban már megjelent határleírások közlését nem tekintettük feladatnak. A Justh család levéltárának törzsét a férfi ágon 1479-ben kihalt, Turóc megyei Necpáli család iratai alkotják. Balázs, a család utolsó férfi tagja 1479-ben házassági szerződést kötött a pomerániai Kussowból származó Jodok fiával: Andrással, amelyben egyetlen leányát: a kiskorú Zsófiát eljegyezte András elsőszülött fiával: Jánossal, egyidejűleg pedig birtokait elzálogosította nekik. A házasságból ugyan nem lett semmi, de a birtokok és a levéltári anyag jelentős része Jodok, másképp Justh utódainak kezén maradt. Kussowi Jodok Zsigmond király zsoldoskapitánya volt, aki zsoldja fejében a haldokló királytól a Borsod megyei Cserép várát, valamint Keresztes és Kövesd birtokokat kapta zálogként. Ezt Albert király ugyancsak zálogként elcserélte a Zólyom megyei Végles várral, amelyet Justh addig honor-ként birtokolt. Megemlítendő, hogy a Necpáli és az iktári Bethlen család közös őstől származott, s jogilag közösen birtokolták Turóc, Liptó és Árva, valamint Zaránd, Békés és Temes megyei birtokaikat, amelyekre az oklevelek többsége vonatkozik. Ezeken kívül több-kevesebb oklevél tartott fenn adatokat Pozsony, Komárom, Nyitra, Bars, továbbá Nógrád, Heves, Borsod ós Bihar megyékre, valamint Selyk és Medgyes szász székekre, amelyeknek egyévi censusát Albert király kötötte le Justhnak szolgálatai fejében, amely miatt évtizedekig tartó per folyt. A család levéltárát 1888-ban adta át állandó megőrzésre a Magyar Nemzeti Múzeumnak, amelynek levéltári osztályát az 1934. évi VIII. törvénycikk egyesítette az Országos Levéltárral. Á családi levéltár újkori részét (P 324) az Országos Levéltár 7 iratcsomóban és 1 dobozban őrzi