Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

Földrajzi nevek. Folyók, patakok, hegyek, völgyek, rétek stb. esetében nevük után vagy szóval, vagy rövidítéssel kapunk adatot arról, hogy milyen földrajzi névről van szó, egyes esetekben azonban csak a fn. (földrajzi név) rövidítés jelzi a név mibenlétét. Egyéb. A návhez szorosan kapcsolódó rangok és tisztségek mellett a mutatóban megtalálhatók a latin szövegben előforduló vulgáris (főleg magyar) szavak, a kancelláriai jegyzetek típusai, továbbá a saját kezű aláírások íróira történő utalás is. A dőlt betűk használata. Ha bármely név esetében az eredeti szövegben szereplő alakot használja a mutató, akkor ezt a nevet betűhíven, dőlt betűkkel közli. Ez leginkább olyankor fordul elő, amikor a név mai alakja nem egyértelmű, vagy ha az eredeti alak megtartása bármely oknál fogva többet mond, mint annak esetleg mesterkélt jelenlegi alakja. * A Névmutatóban levő számok a kivonatok sorszámai. A Névmutató készítésében közreműködött Judák Margit levéltáros és Román Éva ny. levéltáros. A Névmutatóban alkalmazott rövidítések: cs. — család k. h. — keltezési hely f. — folyó m. — megye fn. — földrajzi név nb. — nemzetsógbeli hn. — helynév szn. — személynév