Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)
694. 1518. május 2. (dom. p. Phil. et Jacobi). Vriel, a turóci Szűz Mária-monostor prépostja és a konvent bizonyítják: Dwlaffalwa-i Zlwh Lőrinc nemes a Turóc megyei Dwlaffalwa-i nemesi kúriáját, amelyben eddig lakott, minden haszonvételével és tartozékával 60 forintért (parve monete Hungaricalis) elzálogosította Kwssaw-i, másképp Neczpal-i Jwsth Menyhértnek (egr.) azzal, hogy visszaváltásáig köteles évenként karácsonykor egy forint évi census-t fizetni, azonkívül számára egy évben három napot aratni, három napot kaszálni, három napot pedig szántani; ha pedig ezeket elmulasztaná, Jwsth Menyhértnek hatalma legyen az elmaradt census és munka fejében ugyanúgy, mint a jobbágyoktól zálogot venni (ad instar aliorum iobagionum pignus recipére omnimodam facultatis potestatem haberet). Papíron, hátlapjára nyomott pecsét részeivel. DL 63552. (Fasc. II. n. 1.) 695. 1519. július 26. (in Anne) Buda. Lajos király megparancsolja Zenthpether-i Dávidnak, Kwssal-i Jwsth Boldizsárnak, Thenkeffalwa-i Thenka Tamásnak, Thonkaffalwa-i Jeromosnak és FelsewWrwth-i Lamos Máténak: Jelen oklevele kézbesítésétől számított 32. napon — bárhol tartózkodjék — jelenjenek meg előtte, hogy válaszoljanak Kwssal-i Jwsth Menyhért (nob.) ama panasza ügyében, amelyet a turóci konventhez intézett mandátuma tartalmaz. Ha nem jelennének meg, az ügyben akkor is ítéletet hoz. — Az oklevél jobb felső sarkában: De commissione domini regis. Papíron, alul papírral fedett vörös viaszpecsét elmosódott részeivel. DL 63553. (Fasc. IX. n. 34.) 696. 1519. július 26. (in Anne) Buda. Lajos király a turóci egyház konventjéhez. Kwssaw-i Jwsth Menyhért (nob.) nevében az alábbi panaszt adták elő: Zenthpether-i Dávid, Kwssaw-i Jwsth Boldizsár, Thomkafalwa-i Thomka/Thonka Tamás, Thomkaffalwa-i Jeromos és FelsewRwth-i Lamos Máté Péter és Pál napja táján (jún. 29.) népeikkel, jobbágyaikkal és társaikkal fegyveresen rárontottak Jwsth-nak Turóc megyei Kosthyan-i nemesi kúriájára, őt — a távollevőt — halálra keresték, szidalmazták, fenyegették: hogyha megtalálják, megölik; majd az épülethez tartozó deszkákat és gerendákat összehasogatták, Sebestyén nevű kulcsárát (prov.) halálos fenyegetésekkel kényszerítették, hogy a pincét nyissa ki, ott a jobb borokból kedvükre ittak, egy ólomedényt (canterum) pedig összetörtek; fejük és jószágaik elvesztésével fenyegetve kényszerítették Keheet János és Fülöp nevű Kosthyan-i jobbágyait, akik Dávidnál voltak zálogban, hogy hazaérkezését nekik jelentsék. Mivel hatalmaskodásukat az általános decretum értelmében nyolcados törvényszéken kívül kell elintézni, a király elrendeli, hogy adják át nekik mellékelt parancsát (lásd a 695. sz.), és ha az abban foglaltakat vállalják, rendben van; egyébként — esetleges távollétük ne legyen akadály — figyelmeztessék őket, •