Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

felesége: Zsófia ellenében felmutatta a turóci konvent vizsgálati, idéző és insinuatio-s oklevelét amely magában foglalta Bathor-i István volt országbíró 1492. szeptember 10-én kelt felszólítását, s leírja e két oklevél tartalmát (vö. a 417. és a 426. sz.). A per 1492. év Mihály-nap nyolcadáról a levelek sorával ez év (1506) Mihály-nap nyolcadáig halasztódott, amikor is a felperes ügyvédje hiába várakozott Zsófia asszonyra. Ezért az országbíró elrendelte az elfoglalt szántóföld visszaadását, a hatalmaskodásórt, a provisor és a napszámos megveréséért fő- és jószágvesztésre (in sententia capitali ac amissione universarum possessionum) ítélte. Minthogy a nőknek férfiak ellen és viszont elkövetett hatalmaskodásaiban a törvények és szokások ezt írják elő, az országbíró a főpapokkal, bárókkal, ítélőmesterekkel és királyi törvényszékek nemes esküdtjeivel Zsófia asszonyt fej vesztés helyett fejváltságra (in emenda capitis sui), 50 márka (marcis homagialibus) büntetésre és összes vagyonának (universarum possessionum portionumque et iurium possessionariorum, necnon dotalitiorum, quartalitiorum et rerum paraffernalium rerumque et bonorum suorum quorumlibet) elvesztésére ítélte, a hatalmaskodásban részt vett jobbágyait pedig 10-10 márkára (marcis homagialibus) büntette. A fejváltságok kizárólag az ellenfélnek fizetendők, a többinek kétharmada a bírót, egyharmada pedig az ellenfelet illeti. Kéri egyúttal az országbíró a konventet, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike először iktassa vissza a felperest a Nezpal birtoktól elfoglalt szántóföld birtokába, majd az elkobzott vagyont a szomszédok jelenlétében becsülje meg, s 50 márka értékűt adjon át (det, applicet et assignet) zálogjogon Jwsth-nak, mindkét esetben figyelmen kívül hagyva az elítélt ellentmondását; majd a jobbágyok lakóhelyén (facies domorum et habitationum dictorum iobagionum) azok ingóságaiból (rebus et bonis eorum mobilibus) foglaljanak le annyit, hogy a fejenkénti 10 márka váltság együtt legyen, és azt is adja át a felperesnek. Ha pedig valaki a lefoglalt javakat meg akarja váltani, György-nap nyolcadára idézze meg. — A hivatkozott (417. és 426. sz.) oklevelektől eltérő írásmód: Mwgya, Zathwrcza. — Kijelölt királyi emberek: KysJazen-i Jámbor János, KysJazen-i János és Mihály, Dwlycz-i Márk, Fokosfalwa-i Péter, Zenthpeter-i Dávid. — Az oklevél hátlapján középen: Lecta, proclamata et extradata per me magistrum Stephanum Werbewczy. Ez alatt: Coram me magistro Johanne Ellewelghy. Ez alatt: Et coram me magistro Francisco de Marocha. Alatta: Et coram me magistro Matheo Mezewgyany. Rongált papíron, papírral fedett vörös zárópecsét töredékével. DL 63519. (Régi jelzet nélkül.) — Későbbi perbeli feljegyzés a hátlapon keresztben írva: Pro A, scilicet Andrea Jwsth Andreas de Palasth cum Thwrocz comparuit et protestatus est. I, videlicet Sophia sententiam infrascriptam mediantibus quibusdam litteris inhibitoriis ab exequutione sui prohibitam esse, sed litteras super ipsa inhibitione relatorias a conventu Sancti Benedicti nondum excepisse. I proclamata, licet comparuit, onus tamen sententie non deposuit. 654. 1506. november 1,0. (36 die oct Mich.) Buda. Péter szentgyörgyi (de Sancto Georgio) és Bozyn-i comes, országbíró, erdélyi vajda a garamszentbenedeki konventhez. Mihály-nap nyolcados törvényszékén Wegles-i Jwsth András nevében megjelent Ellewelgh-i And-