Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)
Gergely 1 Ffolkosfalwa-i nemesi kúriájának birtokába, valamint haszonvételeibe és tartozékaiba, a királyi ítéletlevélben pontosan megjelölt okból (ratione . . . limpide declarata). Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 63379. (Fasc. I. n. 9.) 1 A szövegben Péter áll, viszont előző oklevelekből bizonyos, hogy itt elírásról van szó Gergely helyett. 442. 1493. január 21. (3. die sab. a. Fab. et Sebastiani). A turóci Szűz Mária-egyház konventje jelenti Ulászló királynak: Vegles-i Jwsth András (egr.) javára Koromhaza-i Korom Bálint (egr.) ellenében kiadott határjáró és visszaiktató levele (vö. a 439. sz.) értelmében — amelyet pecsétjével ellátva visszaküld — Sygry László királyi jegyzó', az udvarból kiküldött királyi ember és Gál fráter perjel, konventi kiküldött, végre akarván hajtani a Mátyás király ítéletében foglaltakat, Fábián és Sebestyén-nap előtti szombaton (jan. 19.) néhány összehívott szomszéddal és határossal Blathnycza várához mentek. Ide azonban nem engedték be őket, hanem Korom Bálint lejövén a várból, előadta, hogy tiltakozást jelentett be az iktatás ellen, mert Mátyás király ítéletlevele nem Jwsth Andrásnak, hanem feleségének, Nezpali Balázs leányának: Zsófiának nevét említi, ezért ellentmondott. Ezután a várhoz tartozó Blathnycza birtokra mentek, ahol Korom Bálint népei és jobbágyai — uruk parancsára — a kúriák kapuját és a házak ajtaját bezárván nem engedték be őket; ők ennek ellenére az iktatást végre akarták hajtani, minthogy a parancs szerint Korom Bálint ellentmondását nem kellett figyelembe venniök. Ekkor azonban Korom Bálint familiárisaival Czepczy-i(!) Wladar Balázzsal és Markowcz-i(l) Zsigmonddal, valamint még körülbelül 60 fegyveressel — cum hastis balistisque apprehensis et clipeis — rájuk tört, halállal fenyegette őket, Jwst Andrásnak velük levő embereit, s a parancs végrehajtását így megakadályozták. Papíron, zárópecsét darabjával. DL 63378. (Fasc. I. n. 15.) 443. 1493. február 23. (24. die V. a. purif. Marié). A budai egyház káptalanja jelenti Ulászló királynak, hogy Kwswa-i(!) Jwsth András (egr.) érdekében Ikthar-i Bethlen Domokos özvegyével szemben visszaiktatás, annak ismételt végrehajtása és egy aranymárka megfizetése ügyében kiadott ítéletlevele értelmében Lekenfelde-i Mihály mester kanonok, káptalani kiküldött és Syger-i László mester, királyi udvari jegyző, királyi ember gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét megelőző csütörtökön (jan. 3.1.) be akarták iktatni Jwsth Andrást Bethlenvssy, Carpeus(!), Bodon és Chokatheleke birtokába, Erdewhegy Miklós és fegyveres társai azonban Bethlen Domokos özvegyének és Docz-i Imrének (egr.) parancsára halálos fenyegetésekkel (per terribilia crudelis mortis incidia 1 ) elűzte őket; erről György-nap nyolcadára a királyi személyes jelenlétnek jelentést tesz. Átírta Ulászló király 1494. február 17-én kelt oklevelében. DL 63386. 1 Elírás insidia helyett. 11 Borsa 161
