Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

húzó lovat elvitt, a házban fogva lévő Ádám nevű embert pedig foglyul ejtette. A királyi parancsra megidézték maguk elé Konczovicz Jánost, aki azt felelte erre, hogy az ellene a király előtt tett panasz hamis (sinister) és nem bizonyított, elismerte viszont, hogy Ádámot mint rablót (spoliatorem manifestum) a királyné és Perottus ispán parancsára fogta el, de nem az özvegy házában, hanem a mezőn a besztercei határban (in campo et in metis Bystriciensibus), és a lovak is Ádámnál voltak. Ádám pedig ellentmondott annak, hogy ő betört a házba, és onnan mindent elvitt, ahogy az a királyi levélben áll, ós visszament (se remittit) Anna asszonyhoz. Konczowicz vizsgálatot kért, mire választott nemes esküdteket és szolgabírákat küldtek ki Zasfalw-ba Anna asszony kúriájához, ahol Anna asszonyt megkérték, nyilatkozzék Istenbe vetett hitére, milyen kárt szenvedett Konczowicz-tól, de ő semmit sem tudott róla; Ádámot kúriájában nem tartotta fogva, nem látta a betört ajtókat s az elvitt holmikat. Ezután Konczowicz-ot ártatlannak jelentették ki, aki Ádámot parancsra fogta el, az özvegyet pedig az igaztalan panasz miatt elmarasztalták (decrevimus convictam fore in gratiam regié maiestatis cum omnibus bonis et pertinentiis incidisse). — Az évszám arab számokkal: 1492. Papíron, alul három töredezett pecséttel. DL 63356. (Fasc. III. n. 17.) 413. 1492. augusztus 2. (V. a. Virg. de nive) in sede Zoliensi. Mikefalwa-i László zólyomi alispán és a szolgabírák bizonyítják, hogy Zasfalwa-i Barlyn/Barlin Anna nemesasszony királyi parancsot mutatott be a törvényszéken Konczowicz János (circumsp.) Bystric-i alkamarás ellenében arról, hogy Ádám nevű familiárisát Perottus zólyomi ispán (magn.) parancsára elfogta. Konczowicz tisztázta magát. Perottus magára vette János terhét, és Ádámot illetően Anna ellen nem indított eljárást, hanem hatalmánál fogva hozzájárult Ádám elfogásához ós az aszszony elmarasztalásához (dominus Perottus pro parte illius Adam ipsam Annám iudicialiter non requisivit iuxta cursum regni et potentia sua mediante permisit Adam captivare in violentiam supra violentiam convictam fore commisimus). — Az évszám arab számokkal: 1492. Papíron, három töredezett pecséttel. DL 63357. (Régi jelzet nélkül.) Átírta Bátori István országbíró 1492. szeptember 10-én kelt oklevelében. DL63360. — Eltérő írásmód: Mykefalwa, Zazfalwa, Konczovycz. 414. 1492. augusztus 13. (4. die VI. in Laurentii). A [turóci egyház] konventje jelenti Ulászló királynak, hogy 1492. július 22-ón kelt [parancsára] (lásd a 411. sz.) Sthek János királyi ember és Tamás fráter pap, konventi kiküldött pénteken, Lőrinc napján (aug. 10.), be akarták iktatni Beatrix királynét Mulecho, Persen, Kremnyczka, Thwrowa és Cherno birtokokba, az iktatásnak azonban ellentmondott Vegles-i Jwsth András (egr.) nevében familiárisa: Ferenc, mert a birtokok ,,certo peccuniario iure" urát illetik; továbbá Maythe-i Mihály (egr.) nevében Bertalan (prov.) Zelnycze-i bíró, mert Mihálynak a birtokokból hit-