Borsa Iván: A Justh család levéltára 1274-1525 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 20. Budapest, 1991)

401. 1491. december 2. (VI. p. Andree). János, a sági egyház prépostja és a konvent bizonyítják, hogy Vysselen-i Porkoláb László özvegye — Zazfalw-i néhai Barla György leánya — Anna nemesasszony, minden rokonának ügyét is magára vállalva, szűkös helyzetében a Zólyom megyei Lehotha, Zelcz és Salkfalwa nevű birtokait, valamint Zazfalw, Breznycze, Thurowa, Kremnyczka, Persen, Maleho, Zenycze, Nemethfalw ós Rakythowcz birtokokon levő vásárolt birtokrészeit minden haszonvételükkel és tartozékaikkal 3000 aranyforintért elzálogosította a készpénzzel történő visszaváltásig Cwssaw-i Jwsth Andrásnak (egr.), feleségének: Borbálának (generose) és örököseiknek, vállalva: megvédi őket ezek birtokában; ha pedig nem tudná, akkor ezek örök értékében és hatalombajban marasztaltasson el (in pena succubitus duelli facti potentialis convinceretur). Átírta Bátori István országbíró 1492. szeptember 10-én kelt oklevelében. DL 63360. 402. 1491. december 3. (19. die III. p. Martini) Buda. Ulászló király a turóci egyház konventjéhez. Márton-napot követő kedden (nov. 15.) Budán tartózkodó főpapokkal, bárókkal, udvari ítélőmesterekkel és nemesekkel (tollban maradt: tartott törvényszék előtt) Wegles-i Jwsth András (egr.) nevében Mynthzenth-i Thorday István, királyi ügyvédvalló levéllel megjelenvén — Granda Miklós, a Wegles-i várhoz tartozó Zalothna birtok villicus-a, valamint az általa és Bamberga-i János által képviselt, Wegles vár tartozékain lakó minden nép és jobbágy (universorum populorum et iobagionum) ellenében — bemutatta Ulászló király 1491. július 11-én kelt parancsát (lásd a 394. sz.). Granda és Bamberga-i előadták: Jwsth András nem törődött a királynak a Wyssegrad-i vár alatt az említett szegények érdekében kiadott azzal a parancsával, hogy tartsa meg a jobbágyokat szabadságaikban, ne nyomja el őket, ne okozzon nekik helyrehozhatatlan károkat (iniurias et dampna irrecuperabilia); amikor ezt a levelet átadták néki, Jwsth vezetőiket becsmérelte (peiora prioribus eisdem inferendo), egyeseket közülük elfogott, bebörtönzött, lovaikat, ökreiket és más holmijaikat elvitte, és azt mondta, hogy ha szekérrel hoznák is neki a királyi leveleket, akkor se cselekednék azok előírásai szerint. Majd Keresztelő János születése napja előtti vasárnapon (jún. 19.) Jwsth András titokban minden birtokra két szolgáját küldte, akik fiúkat bölcsőben (pueros in cunabulis) karddal megsebesítettek, s húsz megkötözött és megsebesített embert a várba vittek; ugyanezen az éjszakán egyes házakra törtek, a szegények javait elvitték; és András kijelentette, hogy mindenkit megölet; ezek előadása után a népek és jobbágyok számára igazságot kértek. Jwsth ügyvédje tagadta, hogy megbízója a királyi levelet becsmérelte, és hogy fiúkat sebesített meg és hurcolt a várba; ez ügyben közös vizsgálat megtartását ajánlotta fel. Emberek elfogását, lovak és holmik elvitelét nem tagadta, de ezt királyi rendelet alapján azok engedetlensége miatt tette. Az alperesek ügyvédjei vállalták a közös vizsgálatot. A király elrendeli, hogy vízkereszt 25. napján (1492. jan. 30.) Gradna