Francisci Döry: Decreta Regni Hungariae : Gesetze und Verordnungen Ungarns 1458–1490 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 19. Budapest, 1989)

A dekrétum fogalma és társadalmi szerepe Mátyás korában

mindaz, amit az országgyűlésen rendelnek vestra et sigilli vestri presentia firmentur, az 1459 elején kiadott dekrétumban csak annyi nyoma van a városok szereplésének, hogy a katonai szolgálat terén kedvező elbírálásban részesültek. 1461-ben ismét tudunk a városi követek jelenlétéről, 1462-ben és 1463-ban azonban már feltehetően nélkülük folyhattak le a tárgyalások. 1462. augusztus 10-én Mátyás a rendek adómegajánlására hivatkozva kért tőlük adót a korona kiváltására,

29 1463-ban pedig a katonai szolgálatukat szabályozó 1459-i végzést változtatták meg számukra hátrányosan. A koronázási országgyűlésre azonban újra kapnak meghívót azzal az omnes tangit formula mintájára szerkesztett indoklással, hogy ami omniumprofectibus accedit, ab omnibus celebretur. Az 1464-i esztendő a városok országgyűlési részvételében fordulatot jelent. Ettől kezdve ugyanis az 1475-i év kivételével a városi levéltárakban nem maradtak fenn országgyűlési meghívók, ami azt mutatja, hogy ez nem a véletlen játéka, hanem a városokkal szemben követett új királyi politika megnyilvánulása. Mátyás ugyan nem vonta kétségbe a városok országrendiségét, és e meggyőződésének uralkodása vége felé nyíltan hangot is adott, de úgy látszik nem tartotta fontosnak a városok képviselőinek megjelenését az országgyűlésen, ami sem a városok, sem pedig a többi rend részéről nem váltott ki visszatetszést. Kubinyi András kutatásaiból tudjuk,

30 hogy Mátyás 1476 óta kísérletezett egy külön rendi adómegajánló kamara létesítésével a városok számára, de hogy a városokkal már korábban is a többi rendtől függetlenül, és nem csak az adót illetően akart tárgyalni, azt jól mutatja két királyi utasítás, amelyet Mátyás 1474-ben, illetve 1488-ban intézett a városokhoz. Az Oppelnben tartózkodó király 1474. augusztus 23-án, tehát egy nappal az előtt, hogy az országgyűlési meghívókat szétküldte volna, felszólította Pozsony polgárait, küldjenek duos ex vobis potiores Budára, hogy Zápolyai Imre szepesi ispánnal és Báthori István országbíróval, akikre az ország egyes sürgős ügyeinek intézését bízta, tárgyaljanak, illetve mindazt, amit az említettek a király nevében meghagynak, a polgárok híven teljesítsék. Természetesen itt nem annyira tárgyalásokról, mint inkább arról lehetett csak szó, hogy a városi követek az utasításokat meghallgassák. Ennél nagyobb szerepet szánt Mátyás a városoknak 1481. november 24-én, amikor a tárnokszék működésének szünetelése miatt felgyülemlett panaszok orvoslására kincstartója elnökletével unam generalem conventionem hívott össze a városok számára,

31 ahol azonban nemcsak a peres ügyekben kellett dönteniük, hanem a városokat érintő egyéb ügyekről is kellett tárgyalniuk, többek között arról, quo pacto etiam iura, leges, libertates et consuetudines vestre in suo tenoré de cetero perdurent et vigore. 29 Teleki: Hunyadiak XIpp. 35—36. 30 Kubinyi A.: A városi rend kialakulásának gazdasági feltételei és a főváros kereskedelme a XV. század végén. Tanulmányok Budapest Múltjából 15 (1963) pp. 203—210, Kubinyi: Országrendiség pp. 16—36. 31 Magyar Országos Levéltár, Dl 214980 és 270529, Iványi: Bártfa no. 2207.