Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193-1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 18. Budapest, 1990)

fenti Porkoláb András és Achel Gergely erdőhegyi, Byro István és Nag Boldizsár bökényi jobbágyok uraik, az Erdőhegyi nemesek megbízásából megverték, hátán nyíllal megsebesítették (de quodam arcú manuali super dorsum sagitassent et vulnerassent), és ha el nem futott volna, meg is ölték volna; végül az elmúlt űrnapja (1524. máj. 26.) táján fenti Porkoláb András az ő Chonka Pál nevű székudvari jobbágyától a székudvari Zykes mezőn egy lovat elvett, és Erdőhegyre hajtotta azt. Ezért a király az 1523. évi törvénynek az 1521. évi Margit-nap óta elkövetett hatalmaskodások ügyében hozott határozatára hivatkozva, meghagyja az aradi káptalannak, hogy ezt a levelet kézbesítse Bekeny Péternek és a négy Erdőhegyinek, idézze meg őket 15. napra a királyi személyes jelenlét elé a nem nemes servitornak, meg a jobbágyok előállításának kötelezettségével, és azzal a figyelmeztetéssel, hogy akár megjelennek, akár nem, ítéletet fognak hozni. Átírta az aradi káptalan 1525. február 6-án kelt jelentésében. DL 66055. (Fasc. ANn. 95.) 562. 1525. január 27. (f. VI. p. conv. Pauli) Buda, Akoshaza-i Sarkán Ambrus országbíró a váradi káptalanhoz. Isaka-i Simon (egr.) panaszt tett amiatt, hogy Nagh Nestha-i Demeter és felesége: Ilona a váradhegyfoki Szent István első vértanú-egyház káptalanja előtt az ő Nagh Nestha-i és Eghazasnestha-i Bihar megyei részbirtokait, amelyeknek Ilona halála után rá kellett volna szállni, Ferenc váradi püspöknek és általa a püspökségnek adományozták, és noha 1523-ban a panaszos a püspököt Lőrinc herceg országbíró előtt szemtől-szemben ettől eltiltotta, az országbíró pedig az adományozó oklevelet Vitus és Modestus ünnepe előtti vasárnapon (jún. 14.) a budai várban érvénytelennek nyilvánította, a püspök az országbírói ítélet után a fenti birtokrészeket mégis elfoglalta, és azóta is elfoglalva tartja. Minthogy pedig az 1523-i György-napra hirdetett budai országgyűlésnek a király által jóváhagyott határozata (constitutio) szerint az 1521-i Margit-napot, a királyi had indulását követően elkövetett hatalmaskodások (actus potentiarios) ügyében a megintéstől (amonitio) számított 15. napon a király ítélni fog, az országbíró kéri a káptalant, hogy jelen levelét (literas petitorias) kézbesítse ki Peren-i Ferenc püspöknek, és a kézbesítés 15. napjára figyelmeztetéssel idézze meg őt. Átírta a váradi káptalan 1525. február 7-én kelt jelentésében. DL 66056. (Jelzet nélkül.) 563. 1525. február 6. (23. die termini ti. 10. die epiph.) Buda. Akosháza-i Sárkány Ambrus országbíró bizonyítja, hogy vízkereszt ünnepének 10. napján, amikorra általános királyi rendelet minden országlakó rövid határidős, új hatalmaskodási, valamint zálog-, jegyajándékés kötelezvényügyekben áttett perét halasztotta, a főpapokkal, bárókkal, ítélőmesterekkel és a királyi törvényszék ülnökeivel bírói széket tartott. Itt a Jeszenice-i Szunyogh Bertalan (egr.) nevében megjelenő Cseby-i Ferenc (országbírói ügyvédvalló levéllel) bemutatta Trencsén megye hatóságának ítélet- és peráthelyező, 1524. április 4-én kelt zárt oklevelét (lásd az 551.