Borsa Iván: A Balassa család levéltára 1193-1526 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 18. Budapest, 1990)

föld, rét és szőlő örökjogon, továbbá a 200 aranyforint erejéig zálogul megítélt ottani 10 népes és 4 pusztatelek, valamint a Nógrád megyei Wezeken-i 5 népes és 3 pusztatelek közül, amelybe a budai káptalan a panaszost be is iktatta, Wezeken-i Thomboth/Thombolth Bálint meg testvérei: Benedek és Máté — Bálint anyjának, Dorottyának és feleségének, Katalinnak hozzájárulásával — a vezekényi zálogos részt, 200 aranyforint kárt okozva, azonnal visszafoglalták. Az országbíró kéri, hogy Kyrthes-i Barla Benedek, Palotha-i György és Péter, Zenthmyhal-i Thwroczy János, Zelew-i Lőrinc királyi emberek valamelyike az alpereseket vizsgálat után idézze meg Jakab napjának nyolcadára (aug. 1.) a királyi jelenlét elé, figyelmeztetve őket: akár megjelennek, akár nem, ítéletet fognak hozni. Átírta a budai káptalan 1466. május 30-án kelt jelentésében. DL 65938. (Fasc. AMn. 57.) 388. 1466. május 30. (8. die inquis., ti. f. VI. a. penth.). A budai káptalan jelenti Mátyás királynak, hogy Palóci László országbíró 1466. május 16-án kelt parancsára (lásd a 387. sz.) Zelew-i Lőrinc királyi ember Wyfalw-i Benedek mester kanonok, káptalani kiküldött jelenlétében Hont és Nógrád megyékben pünkösd előtti pénteken (máj. 23.) vizsgálatot tartott, amely a panaszt igazolta, és Wezeken-i Thombolth Bálintot, Benedeket és Mátét, Bálint anyját: Dorottyát és feleségét: Katalint Pribel-i birtokrészükön megidézte Gyarmath-i Balázs fia: Miklós fia: László ellenében insinuatio-val Jakab napjának nyolcadára (aug. 1.). Papíron, hátlapján ovális zárópecsét darabkái. DL 65938. (Fasc. AM n. 57.) — A hátlapon: pro A Nicolaus de Chehy cum Waciensis solvit, non; Honth. 389. 1466. augusztus 23. (in vig. Barth.) Zagrabiae. I. Mátyás király a Zágrábban (in hac civitate nostra Montis Grecensi) lakó vargák universitas-a és utódaik részére azt a szabadságot engedélyezi, melyet más szabad királyi városok élveznek: cheh nevű testületet (societatem) alkotva évente dékánt vagy mestert választhatnak, aki irányít és dönt mesterség- és munkabeli ügyekben; ellenük ilyen pert a város bírája és esküdtjei csak olyan esetben indíthatnak, ha a mester már döntött; mester csak az lehet, aki felkészült (ad huiusmodi artes sufficiens), akit a céhmester felvett, és aki a céh közösségének három aranyforintot fizet, továbbá a céhmesternek és a többi mesternek lakomát (prandium) ad; az a varga, aki nem tagja a céhnek, avárosban mesterségét nem gyakorolhatja; ha mégis ezt tenné, a céhmester elveheti vargamunkáját; idegen varga vagy kereskedő csak a heti vásár és országos vásár alkalmával adhat el lábbelit (calceos) vagy más vargamunkát, máskor azt a céhmester elkobozhatja tőle. Egyúttal meghagyja a királyi kapitányoknak, alkapitányoknak továbbá a városi bírónak, esküdteknek és polgároknak, hogy a fenti szabadság ellenére ne merjenek tenni semmit. Az oklevelet titkos pecsétjével erősíttette meg, és elolvasás után a bemutatónak visszaadni rendelte. Átírta II. Lajos 1523. szeptember 23. > L Ferdinánd 1561. május 20. DL 66048.