Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

kancelláriában kezdte pályáját.

297 A szapora kisnemesi családoktól lakott Kolozs vármegyei Szucságról származott. Szegénysége őt is tanulásra, valamint arra kényszerítette, hogy tollából és jogtudásából valódi hivatalnokként éljen meg. A konventben 1499 áprilisáig működött, később az új vajda, Szentgyörgyi Péter kancelláriájában vállalt munkát.

298 Előbb mint nótárius, majd 1510 őszétől fogva a következő vajda, Szapolyai János titkáraként dolgozott. Ekkor már a vajdai ügyintézés legtöbb tapasztalattal bíró tisztviselőjeként tartották Erdélyszerte számon. Ambrus nevű fiát is saját, akkor újszerű pályájának folytatására nevelte. Szucsáki János távozásakor munkakörét rövid időre Gyöngyösi László fráter, majd pedig 1500-ban bizonyos Márton pap vette át. Bár még 1501-ben is említenek egy Márk pap nevű nótáriust, a végleges megoldást már az év végén elhozta Kesztölci Sebestyén deák jegyzőként való alkalmazása.

299 Az új nótárius Esztergom vagy Tolna vármegyéből kerülhetett Kolozsmonostorra. Kiképzését Kesztölci Mihály esztergomi olvasókanonoknak, királyi másolómesternek, vagy Kesztölci János országbírói jegyzőnek köszönhette.

300 Kolozsmonostoron 1499ben asztaltársként (commensalis) említik először.

301 Itteni működése 1499 májusában kezdődött és 1521-ig követhető nyomon.

302 Talán Tomori Pál távozásakor vált ki ő is a hiteleshely munkájából. 1519-től fogva azonban már mellette dolgozott kiszemelt utódja, Szucsáki Ambrus, a fentebb bemutatott Szucsáki János fia.

303 Beosztottjai közül ismeretes még egy Tamás nevű íródeák is 1504-ből. Kesztölci Sebestyén egyike volt a konvent legigényesebb középkori jegyzőinek. A nyomtatott antikvát követő humanista gyöngybetűi és az a szokása, hogy az oklevelek első sorát előszeretettel díszítette, könnyen felismerhetővé teszik a kezéből kikerült írásemlékeket.

304 Különös gonddal és részletességgel vezettette a hiteleshelyi jegyzőkönyveket, de ő maga ebben a munkában csak 1510-ig vett részt. Elejétől fogva legalább két segítsége volt a jegyzőkönyvezésben, és néhány évi gyakorlat után teljesen ezek vették át tőle a protocollum vezetését. Alapos képzettségén nyugvó igényesség, magabiztosság és szakmai öntudat jellemezte hiteleshelyi működését. Már pályája kezdetén, amikor Szucsáki János vajdai jegyző szabálytalan eljárásra akarta rávenni, bátran szembeszállt a kísérlettel.

305 A feljegyzések hol nemesnek, hol pedig polgárnak kijáró titulussal emlegetik, de ) f , 297 Pályarajza: JAKÓ: írás, könyv, értelmiség 52—53. 298 TelOkl II. 234. 299 KmLt 304., 308. sz. (DF 275364, 275367.) — DL 26474, 28665. — 1500 szeptemberében még konventi deákként említik: BánfOkl II. 372. 300 KOLLÁNYI FERENC: Esztergomi kanonokok. Esztergom 1900. 109. — BÓNIS 296, 305. 301 DL 27092. 302 KmLt 382., 383., 393. sz. (DF 275301, 275305—275306.) 303 KmJkv 3731. sz. — TelOkl II. 388. 304 Vö. DL 26474. 305 DL 26818.