Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

A reformáció viharában Ugyanebben az időben szállott Kolozsmonostor gubernátorsága Tomori Miklósról Fráter György királynéi helytartóra, váradi püspökre. Neki ahhoz, hogy Erdélyben megalapozhassa politikai hatalmát, szüksége volt erre a javadalomra, minthogy az addig birtokolt pécsváradi apátság jövedelme a török pusztításai következtében erősen megcsappant. Jóllehet György barát itteni gubernátorságát csak 1540 márciusától fogva adatolhatjuk, biztosra vehető, hogy Szapolyai legfőbb politikai tanácsadóját a váradi béke létrehozása után, 1539-ben jutalmazta Kolozsmonostorral.

408 Ezzel az adománnyal szemben Statileo János erdélyi püspöknek ellenvetései lehettek, mert ezekkel 1541-ben az oszággyűlés is foglalkozni kényszerült.

409 Fráter György fontosnak minősítette ezt a birtokát, és súlyt helyezett rá, hogy János király halála után I. Ferdinánd is, még Erdély birtokbavétele előtt, erősítse meg a pécsváradi és a kolozsmonostori apátságról Szapolyaitól nyert adományleveleit. A Ferdinánddal folytatott tárgyalások során szívósan ragaszkodott ehhez a személyes kéréséhez.

410 , Az országos ügyekkel elfoglalt új birtokos helyett eleinte az a Drági Ferenc officiális kezelte a monostor jószágait, aki — amint láttuk — fiatal korában Tomori Pál vezetése alatt 1508-ban már szolgált ebben a beosztásban. Ezt a tisztet 1549-ben már Zilahi Ferenc töltötte be.

411 György barátnak, a születőben lévő erdélyi állam János király halála utáni legfőbb politikai tényezőjének földesurasága a zavaros viszonyok között a lehetséges legnagyobb védelmet és állandóságot biztosította a monostor és birtokai lakóinak a hitújítással szemben. Minthogy Fráter György a reformáció eszméinek rohamos terjedése közepette is a régi vallás meggyőződéses híve maradt, a püspök gubernátor személye és tekintélye megóvta Kolozsmonostor hagyományos életvitelét, gátat vetett a természetes belső bomlásnak. Ennek köszönhette a konvent, hogy szerzetesi közössége a szomszédos Kolozsvár régi egyházi intézményeinél később bomlott fel. A hitújítás hullámai csak azután törtek be Kolozsmonostor falai közé, miután Fráter Györgyöt Castaldo 1551. december 17-én Alvincen meggyilkoltatta. Bár az elhunytnak Meggyesi Székely Ferenc, a kemény kezű erdélyi püspöki vikárius, különös kedvence volt, mégis valószínűbb, hogy a kolozsmonostori apátság nem Fráter György lemondása révén, hanem az ő halála után, Ferdinánd király adományából jutott birtokába. Székely személyében Kolozsmonostor ismét a politikai élet élvonalába tartozó, régi szabású, politikus főpap javadalma lett. Székely Ferenc 1517-től 1521-ig tanult a bécsi egyetemen, és rendre megszerezte a borostyános, a művészetek mestere, majd évekkel később az egyházjogi 408 KmJkv 4741. sz. 409 EOE I. 70. 410 KÁROLYI ÁRPÁD: Fráter György levelezése. = TTár 1878. 252, 256, 270. — EgyhtEml TV. 25, 41. 411 KmJkv 4463., 4678., 4681., 4683., 4733., 4741., 4916. sz.