Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)

A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG

mint láttuk — a hiteleshely vezetése mellett 1528-ban a gazdasági ügyek intézése is reá szakadt officiálisként.

392 Megélhetése nehezedését mutatja, hogy 1530-ban felvállalta Kolozs vármegye nótáriusi teendőit is. Csornai Miklósnak nagy érdemei lehettek abban, hogy a kolozsmonostori konvent oklevelezése ezekben a nehéz esztendőkben sem züllött szét, hanem folyamatos maradt. A kolozsmonostori állapotok felől azóta maradtak megint biztosabb értesülések, amióta a katonai-politikai erőviszonyok kiegyenlítődtek, és Erdélyben megszilárdult János király uralma. Czibak halála után, még 1534 folyamán, Szapolyaitól újra Tomori nyerte kommendába a monostort és birtokait. Ez év decemberében az apátság igazgatójának (rector abbatiae), 1537-ben pedig gubernátorának nevezik Kövesdi Tomori Miklóst. Az utóbbi időpontban vele együtt szerepel Tomori György mint kolozsmonostori officiális.

393 Tomori Miklós, eltérő előnevük, sőt eleinte különböző családnevük ellenére, testvére volt Tomori Istvánnak.

394 Eredetileg családjuk Abaúj vármegyei régi birtokáról Sárvárinak hívatta magát. Ő is csak azután váltott át a Tomori névre, amikor emelkedni kezdett a közpályán. 1520 végén, amikor másik testvérükkel, Tomori Zsigmonddal, a későbbi budafelhévízi préposttal közösen vásárolt birtokot, vagy amikor 1522-ben magához váltotta Tomori István kövesdi birtokrészét, még mindig Sárvári Miklósnak neveztette magát.

395 Kivételesen még 1532ben is Sárvárinak nevezték.

396 Minthogy az ő előrehaladását is ugyanazok az összeköttetések, érdekazonosságok segítették, mint Tomori Pált és Istvánt, pályája ugyanazokat az állomásokat érintette, amelyeken atyjafiai már áthaladtak. Amikor Tomori Pál 1520-ban kolostorba vonult, munkácsi várnagyságát Sárvári/Tomori Miklós, a fogarasit pedig a Borsodban és Abaúj vármegyében maradt ághoz tartozó Tomori Lőrinc vette át.

397 1522-ben Bornemisza János az előbb említett két várnagyságot egyaránt Tomori Miklósra bízta. Tomori Miklós azonban ekkor már Erdélyben, Kövesden települt meg, a Sárvári nevet végérvényesen felcserélte az itt jobban csengő Tomorival. A távoli Munkács irányítását átengedte Magyarországon maradt rokonának, Tomori Lőrincnek, és magának csak a fogarasi várnagyságot tartotta meg.

398 Ebben a katonailag is fontos beosztásban érte Mohács. A politikai zűrzavar idején, Szapolyai meghitt embereként, hosszasan védte Fogaras várát Ferdinánd párthíveivel szemben. Ezeket az érdemeit jutalmazta János király a kolozsmonostori gubernátorsággal. Részben innen nyert jövedelméből bővítette Tomori a kövesdi templomot, készítette el 1536/37-ben azt a saját címerével ékesíttetett kapuzatot és olaszos ízlésű szentségházat, amelyek az erdélyi reneszánsz művészet legrangosabb emlékei 392 KmLt 408. sz. (OL Ft 8366/17.) 393 KmJkv 4508., 4592., 4605. sz. 394 KmJkv 3503., 3505., 3545—3546. sz. 395 KmJkv 3792., 3839. sz. 396 Quellén II. 262, 272. 397 Quellén I. 288, 334. — KmJkv 3839. sz 398 KmJkv 4022. sz. — T 13/1895. 84.