Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
Kolozsmonostorról. 1526 novemberében János király a váradi püspökség élére rendelte gubernátornak. 382 A Mohácsot követő közviszonyok visszafordíthatatlanul azon az úton sodorták tovább az apátságot, amelyen 1501-ben elindult: politikai érdemek jutalmazására szánt királyi birtokká alakult, amelynek régi funkciójából már csak a szintén világi célokat szolgáló hiteleshelyi gyakorlat maradt érintetlen. A bencés reform véglegesen megbukott. A kortársak azonban mindezt nem láthatták. Abban az illúzióban ringatóztak, hogy az élet ott folytatható, ahol a mohácsi csatavesztés megszakította. 383 János király is 1527. január 18-án rendi káptalan tartását rendelte el az apátok hanyagsága folytán elterjedt visszaélések megszüntetése céljából. Utasította Tolnai Mátét, hogy a monostorok vezetőit a káptalannal köteleztesse kellő számú szerzetes tartására, és akár fogságba vetéssel is kényszerítse ki a rendi előírások szerinti életmódot. 384 Mindez azonban jámbor óhaj maradt, minthogy Kolozsmonostor szintén azok közé a jelentősebb javadalmak közé sorolódott, amelyekkel az ellenkirályok a másik táborból magukhoz igyekeztek csalogatni a hatalmasokat. A politikai meggondolások mellett minden más szempont háttérbe szorult. Kolozsmonostor urai ettől fogva, mintha csak nem is monostorról lenne szó, aszerint váltogatták egymást, hogy Erdélynek ez a része Szapolyai Jánost vagy pedig Habsburg Ferdinándot ismerte el királyának. Kolozsmonostort Mohács után elsőként az a Musinai Gervan János szerencsi apát nyerte el, akit János király 1526. október 28-án nevezett ki csanádi püspökké. 385 Az új uralkodó tehát a reform szellemében járt el, amikor fél évszázad után ismét a bencés rend tagjának juttatta Kolozsmonostort. A szlavóniai Kőrös vármegyéből származó csanádi püspök azonban csak addig maradt hűséges Szapolyaihoz, amíg ennek szerencsecsillaga hanyatlani nem kezdett. 1527 márciusában még részt vett János király budai országgyűlésén, de aztán Ferdinándhoz pártolt, abban a reményben, hogy így könnyebben elnyerheti a pápai megerősítést püspöki kinevezéséhez. Ferdinándtól 1527. november 21-én kapott új kinevezést a csanádi püspökségre. Hihetőleg ugyanekkor ismertette el új urával a kolozsmonostori javadalomhoz való jogát is. 1529-ben jelen volt az Erdélyt I. Ferdinánd pártjára hódoltató Török Bálint seregében, és május 3-án életét vesztette a Petru Rares moldvai vajdával vívott ütközetben. 386 Gervan János rövid apátsága idején bizonyos Miklós deák nevű nemes, a konvent nótáriusa vezette a gazdasági ügyeket officiálisként. Őt nagy valószínüség382 BARTA: i. m. = Sz 111/1977. 667. 383 BARTA GÁBOR: Illúziók esztendeje. = TSzl 20/1977. 1—30. 384 FRAKNÓI: Oklevéltár 94—95. — EgyhtEml I. 298—299. 385 BOROVSZKY SAMU: Csanád vármegye története. I. Budapest, 1896. 368—369. 386 SZERÉMI GYÖRGY: Emlékirata Magyarország romlásáról. MonHungHistScr I. Pest, 1857. 128., 250—251. Magyarul: SZERÉMI GYÖRGY: Magyarország romlásáról. Budapest, 1961. 109, 185—186.
