Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
később is foglalkoztatta. Egyébként rokonságának érdekei is azt kívánták, hogy visszavonulása ne veszélyeztesse a család Erdélyben kiépített vagyoni és hatalmi pozícióit. Bizonyosra vehető, hogy az ő és Bornemisza János kívánságára bízták Kolozsmonostor további irányítását Csúcsi Tomori Istvánra. A Tomori Pál és István közötti rokonság foka egyelőre tisztázatlan. Bár Tomori Istvánnak volt egy Pál nevű öccse, nem valószínű, hogy ez azonos volna Kolozsmonostor eddigi vezetőjével és a későbbi kalocsai érsekkel. 343 A régebbi családtörténeti irodalom úgy tudta, és ez látszik hihetőbbnek, hogy az érsek apja Tomori Istvánnak nagybátyja volt; Pál és István tehát unokatestvérek lehettek. 344 Bárhogyan is álljon a dolog, kétségtelen, hogy közeli rokonságban voltak egymással, és Pál kezdettől fogva egyengette István erdélyi érvényesülésének útját. 1505 elején már István is bizonyíthatóan Erdélyben teljesített szolgálatot. Különben nem a kolozsmonostori konventben intézkedett volna Borsod vármegyei birtokai felől. 345 Az a Szakácsi néhai Tókus Benedek fia István, aki ebben az évben többször tett a konventben bevallást, minden kétséget kizáróan Tomori Istvánnal azonos személy. 346 Régi Tókus nevét csak akkor cserélte fel véglegesen az Erdélyben már tekintélyt biztosító Tomori névvel, amikor önmaga is tényezőjévé vált a közéletnek, és örökébe lépett magasra emelkedett rokonának, Tomori Pálnak. 347 1 521-ben még használta a Tókus nevet is, de később már nem. 348 Eredetileg tehát a Borsod vármegyei Szendrő közelében fekvő Szakácsiból származott, de Lakon, Nyilason, Sason, az abaúji Gyandán, Pocsajon és a zempléni Lúcon is voltak birtokai. 349 Ő is Bornemisza János familiárisa volt, mert a kincstartó különben nem bízta volna rá 1507 előtt akkor szerzett fogarasi uradalma várnagyságát. 350 Miután Bornemisza 1508-ban a nálánál tapasztaltabb Tomori Pált állította Fogarasföld élére, Tókus/Tomori István Szentgyörgyi Péter erdélyi vajda környezetében kereste további boldogulását. Míg korábban elhagyott szülőföldjén vásárolt magának birtokokat, most rendre megvált azoktól, hogy árukból 1509-től kezdődően Erdélyben szerezzen más jószágokat. 351 Új, erdélyi birtoktest kialakításában Tomori Pál is segítette rokonát azzal, hogy István magyarországi birtokaiból egyeseket zálogban átvett. 352 Amíg tehát Tomori Pál nem igyekezett Erdélyben birtokot szerezni, Tomori István véglegesen Erdélyben kívánt megtelepedni. Minden eszközzel azon fáradozott, hogy a Maros menti Csúcson vásárolt jószága szomszédságában újabb és újabb részek343 KmJkv 3497—3498., 3545—3546. sz. 344 APOR PÉTER: LUSUS mundi. MonHungHistScr XI. Pest 1863. 53. Magyar fordítása: Genealógiai Füzetek 8/1910. 109. 345 KmJkv 3346. sz. 346 KmJkv 3380—3381. sz. 347 KmJkv 3515., 3669. sz. — Rechnungen 495., 531. 348 DL 26547. 349 KmJkv 3346., 3380—3381., 3504. sz. 350 KmJkv 3416. sz. 351 KmJkv 3495., 3497—3498., 3503—3504. sz. 352 KmJkv 3497—3498. sz.
