Jakó Zsigmond: A kolozsmonostori konvent jegyzőkönyvei, 1289–1556 I. kötet. 1289–1484 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 17. Budapest, 1990)
A KOLOZSMONOSTORI APÁTSÁG ÉS HITELESHELYI JEGYZŐKÖNYVEI A SZEKULARIZÁCIÓIG
el az apátságot. 277 Feltételezhető tehát, hogy II. Ulászló király, Mátyás halála után, visszavette Pongrácztól az elődje által adományozott javadalmat, és így kötelezte le magáriak a budai udvarban és a Szászföldön egyaránt befolyásos Polnar család tagjait. Ez a segesvári szász patrícius család, értelmiségi tagjai révén, Mátyás király uralma alatt emelkedett ki a szászföidi viszonyok közül. Az úttörés Polnar Márknak jutott osztályrészül. Tehetős szülei őt előbb (1461/62-ben) Bécsben, majd hihetőleg Itáliában taníttatták, ahol jogi doktorátust szerzett, míg bátyját, Mihályt 1445-ben a bécsi egyetemre küldték. 278 Márk az egyébként is jól jövedelmező segesdi, majd segesvári plébánia mellé Mátyás királytól megszerezte magának a pécsi Szt. András-kápolna igazgatóságát, később pedig a váci káptalanban kanonoki, Pesten és Erdélyben főesperesi jövedelemre is szert tett. 279 Ő szorgalmazhatta bátyja, Mihály segesvári bíró és királybíró gyermekeinek külföldi tanulását, egyengette hasonló érvényesülésüket az egyházi pályán. Polnar Péter is nagybátyja összeköttetéseinek köszönhette a kolozsmonostori apátság elnyerését. Az unokaöcs felől ismeretes, hogy belépett a domonkos rendbe, talán Itáliában is tanult, de bizonyosan látogatta 1479-ben az ingolstadti, kölni és a párizsi egyetemet. 280 Ez utóbbi helyen a bibliamagyarázat előadója is lett. Tehát kiemelkedő képzettségű teológusnak tekinthető. Kolozsmonostori működéséről csak annyit tudunk, hogy 1492-ben kijavíttatta a szerzetesek lakóházait, Lukács nevű kolozsvári festővel több képet és bizonyára színes ablakokat, valamint egyéb ékességeket készíttetett a monostor templomába. 281 Működésének 1495 elején a halál vetett véget. Ekkor Pongrácz Mátyás megpróbálta ismét érvényesíteni a Polnar kinevezése előtti időből származó kegyúri jogait. 1495. március 25-én kiállított oklevelében, arra hivatkozva, hogy Kolozsmonostorral és birtokaival jog szerint ő rendelkezik, az apátságot Szamosfalvi Mikola Ferenc fia Jánosnak adományozta. Ha azonban ő mégsem lenne szerzetessé, akkor Csesztvei Barlabási János fia János nyeri el a méltóságot. Ennek megfelelően kéri a Kolozsmonostor felett joghatóságot gyakorló esztergomi érseket, Pétert, hogy Mikola János kinevezését erősítse meg, és iktassa be őt hivatalába az egyházjog előírásai szerint. 282 Az ellenzékinek számító nagyúr azonban II. Ulászló udvarában már nem érvényesíthette akaratát az új királynál bennfentes Polnarokkal szemben. így az elhalt 277 L. a 274. jegyzetet. 278 SCHULLER, RICHÁRD: Das Patriziergeschlecht der Polner in Schássburg. = VerArch 27/1897. 346. 279 SCHULLER: i. m. 371. — TONK: Közjegyzőség 283. — VERESS ENDRE: Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai. Budapest 1941. 412. — DL 28332, 28333. — FABRITIUS 103—105, 113, 138—142. 280 HARSÁNYI ANDRÁS: A domonkosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen 1938. 120, 251, 273. — TONK: Közjegyzőség 319. — KmJkv 2712. sz. 281 KmJkv 2822. sz. 282 L. a 274. jegyzetet.
